Hiába állítja a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ), hogy a Prosperitati Alapítvány pályázatain kizárólag az ötlet életképessége fontos, a számok azt mutatják, hogy a pályázati összegek nagyságánál, valamint a nyertes pályázatok számánál nagyon is számít, hogy milyen viszonyban van a pályázó a VMSZ-szel. A legnagyobb támogatási eszközökkel ugyanis egy szűk vállalkozói kört erősítenek, és hogy mennyire kölcsönös ez a támogatói viszony, arról magukért beszélnek a VMSZ és a Prosperitati Alapítvány médiában és a közösségi oldalakon futó választási kampányának bejegyzései.
A PROSPERITATI ALAPÍTVÁNY EDDIGI PÁLYÁZATI EREDMÉNYEI SZÁMOKBAN
A magyar kormány hat éve, 2016 márciusában, kormányhatározatban rendelkezett a vajdasági magyar közösség terület- és gazdaságfejlesztési stratégiájának végrehajtásához szükséges intézkedésekről. A határozatban a magyar kormány a Prosperitati Alapítványt jelölte meg a stratégiában megfogalmazott célok megvalósítójaként, amely hamarosan ki is írta az első pályázatokat. A gazdaságélénkítő csomag elsősorban a mezőgazdasági termelők és állattenyésztők gazdasági megerősítését, a turizmus fejlesztését, a ház- és földvásárlást, valamint a startup kezdeményezéseket célozta meg.
A mai adatok ismeretében – a számításokhoz a Prosperitati Alapítvány honlapján nyilvánosan elérhető pályázati eredményeket vettük alapul – a következőképpen összegezhetjük az alapítvány elmúlt hat évének működését:
2016 és 2021 között a Prosperitati Alapítvány 12 körben mintegy 60 pályázatot hirdetett meg. A pályázatokon 8411 (különböző) pályázó vett részt, akik összesen 14.257 (nyertes) pályázatot nyújtottak be, vagyis a pályázatok 70%-át a korábbi nyertesek újabb sikeres pályázatai teszik ki. Összesen 29,4 milliárd dinár (251,7 millió euró) összegben döntöttek a támogatási pénzekről, aminek egy része vissza nem térítendő támogatás, a másik része pedig kedvezményes hitel.
Ha a támogatási keretet elosztjuk a pályázatok számával, akkor megkapjuk, hogy minden pályázatra átlagosan 2 millió dinár (17.657 euró) jutott. Csakhogy a támogatási összegek korántsem ilyen egyenlően oszlottak meg.
A támogatások 58%-a (17 milliárd dinár, vagyis 146 millió euró) a pályázók 4%-ának a zsebében landolt.
Határértéknek azt a 2 millió dináros átlagot tekintve, amivel minden résztvevő egyenlő arányban részesülhetett volna a támogatásokban. Ezzel szemben a pályázók 96%-a (13620 pályázat) 2 millió dinárnál alacsonyabb összeget nyert a pályázatokon, összesen 12 milliárd dinár (105 millió euró) értékben.
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke a legutóbbi pályázati eredményhirdetés alkalmával hangsúlyozta, hogy a Prosperitati Alapítvány pályázatainak elbírálásánál „a VMSZ-esek nem élveztek előnyt, de soha nem is szenvedtek hátrányt politikai hovatartozásuk okán”. Azonban nem lehet nem észrevenni, hogy a támogatási összeg 60%-át élvező 4%-on belül is van néhány vállalkozó, akinek nagyságrendekkel több jutott. Tekintettel arra, hogy ezek közül a vállalkozók közül néhányan az elmúlt hetekben rendszeresen bukkantak fel a Prosperitati Alapítvány vagy a VMSZ platformjain a magyar kormány és a VMSZ közös programjának sikerét dicsőítve, illetve az április 3-ai választásokon való részvételre buzdítva, nehéz ezeknek a cégeknek a kimagasló pályázati sikereire az ezzel járó politikai számítások nélkül tekinteni.
EGYENLŐBBEK AZ EGYENLŐKNÉL
Amennyiben a fenti számítások nem lennének elegendő bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a magyar kormány által a Vajdaságba csatornázott közpénzekből mindenekelőtt egy a jelenlegi Fidesz-KDNP kormány helyi szövetségeséhez, a VMSZ-hez közel álló szűk kör részesül, úgy lássunk még egy példát!
2020 decemberében a Prosperitati Alapítvány kiírta a legutolsó pályázatát vajdasági és magyarországi magyar vállalkozások szerbiai piacra jutási lehetőségeinek támogatása céljából. A vissza nem térítendő támogatás keretösszegét 3 milliárd forintnak megfelelő dinár összegben (944 millió dinár, azaz 8 millió euró) határozta meg a kiíró.
Az egyedüli pályázó és nyertes a szabadkai DLC Kft., amely – a pályázati kiírásban megadott lehetőségnek megfelelően – egy projektcég, tehát kifejezetten azért jött létre, hogy – a szóban forgó pályázat által felkínált lehetőséggel élve – meghódítsa a belgrádi piacot.
De nem a projektcég megalapításának a lehetősége az egyetlen olyan pontja a kiírásnak, amely arra utal, hogy erre a projektre szabták a pályázatot. A DLC Kft. egyedüli pályázóként a teljes rendelkezésre álló keretre pályázott, és meg is kapta azt, ráadásul 10%-os többlettel ahhoz képest, mint ami a pályázati keretösszeg volt. A pályázati kiírás szerint a pályázati beruházás összértéke nem haladhatja meg a 15 millió eurót, illetve kötelező a minimum 40%-os önrész. A DLC Kft. által elnyert támogatás pontosan a 15 millió eurós keret 60%-át teszi ki. Arról nem is beszélve, hogy a magyarországi OTP-csoportnak is kapóra jött ez a pályázati kiírás, amelynek keretében végre elsózhatta a 2014 óta hasztalanul vevőt kereső belgrádi ingatlant. Az ingatlan jóllehet a Dunától északra helyezkedik el, mégsem a dél-bánáti (vajdasági) régió részeként, hanem Belgrád elővárosaként tartják nyilván közigazgatásilag ezt a lokációt, így a pályázati kiírásban megjelölt „szerbiai Vajdaságon kívüli” megkötéssel jelentősen redukálták a potenciális jelentkezők lehetőségeit.
A TIZENKÉT CSALÁD
De mi is ez a DLC? A tevékenységi köre szerint ingatlanhasznosítással foglalkozó Diplomatic Logistic Center Kft. egy projektcég. 2021 januárjában tizenkét vajdasági magánvállalat, illetve magánszemély jegyeztette be a szerbiai Cégnyilvántartási Ügynökségnél (APR). A cégbejegyzésből megtudhatjuk, hogy a tulajdonosok fejenként 200 ezer dinár (1700 euró) alaptőkét fizettek be a DLC Kft. számlájára, így valamennyien 8,33% részesedést kaptak, a teljes bejegyzett tőke pedig 2,4 millió dinár (20 ezer euró) lett. Az alapítók a következők:
1. Zsemberi János telekommunikációs cége, a topolyai Sat-Trakt Kft. Zsemberi neve az utóbbi években elsősorban a TSC Labdarúgó Klub, illetve a hozzá tartozó futball akadémia és stadion kapcsán merült fel. Az olyan – Zsemberi érdekeltségébe tartozó – cégek, mint az Usluga, az Agriacoop és az Alarm-System a Prosperitati Alapítványnál tíz pályázati körben összesen 776 millió dinárt (6,6 millió eurót) nyertek.
2. Csákány Lajos kereskedelmi cége, a palicsi Andex Kft. Csákány, illetve közvetlen családja érdekeltségébe olyan cégek tartoznak, mint a Boss Pizzéria, az Office-Shoes, a Zvonko Bogdan borászat, vagy a Podrum Palić desztilláló üzem. Rekordszámú, tizenhét sikeres pályázatot nyújtott be a cégekkel, amivel összesen 1,1 milliárd dinár (10 millió euró) összeget nyert el, és ezzel a legtöbb Prosperitati-támogatást tudhatja magáénak.
3. a Skala Green és Skala Garden kertészeti cégek, amelyek a Skala testvérekhez köthetők. Igor és Srđan Skala tíz pályázaton 96 millió dinárt (826 ezer eurót) nyert.
4. a magyarországi gyógyszeripari anyacég szerbiai leányvállalataként létrejött Goodwill Pharma Kft., amelyet 33%-ban egy helyi illetőségű vállalkozó, Tamás Zoltán tulajdonol. A hozzá köthető cégekkel hét Prosperitati pályázatot nyert, összesen 441 millió dinár (3,7 millió euró) értékben.
5. a csantavéri Ozsvár család Gebi Kft. nevű gabonaforgalmazó cége, valamint a családtagok együttvéve négy pályázatot nyertek, és az összesen 1 milliárd dináros (8,7 millió euró) támogatással ők a második legnagyobb összeggel támogatott entitás.
6. a topolyai Brindza Lajos, aki magánszemélyként található az alapítók között, bár maga is cégtulajdonos. Az olyan – családjához köthető – cégekkel, mint a Capriolo kerékpárgyár vagy a Brindza borászat összesen tizenöt pályázatot nyert, 208 millió dinár (1,7 millió euró) értékben.
7. a magyarkanizsai Tisacoop kereskedelmi Kft., melynek többségi tulajdonosa Bús Ilona. A Tisacoop három pályázattal 158 millió dinárt (1,3 millió eurót) nyert a Prosperitati pályázatain.
8. a topolyai EM-Commerce Kft., amely faipari termeléssel, kereskedelemmel és szolgáltatásokkal foglalkozik. A Gyantár Igor érdekeltségébe tartozó cégek hat pályázatot nyertek, 256 millió dinár (2,1 millió euró) összegben.
9. a szabadkai Bunford Tivadar, aki magányszemélyként vesz részt az alapítók sorában, jóllehet képviselője és igazgatója is a magyarországi Masterplast vállalat szerbiai leányvállalatának. Bunford cége és családja tizenhárom pályázaton 737 millió dinárt (6,3 millió eurót) nyert.
10. az adorjáni Borsos Csaba, aki ugyancsak magánszemélyként szerepel az alapítók között, de neki is van vállalkozása, a Kontakt gabona- és állatfelvásárlással foglalkozó vállalat. Magánszemélyként, illetve cégeivel hat pályázaton 538 millió dinárt (4,6 millió eurót) kapott.
11. az oromhegyesi Bata család. A nevükhöz fűződő Bata nemzetközi fuvarozással foglalkozó cég és a többi, a család érdekeltségébe tartozó cég, mint az Agro Tech, az ADR Centrum vagy a Shadownet vállalat, tíz pályázaton 353 millió dinárt (3 millió eurót) nyert.
12. A felsorolásban kakukktojásnak tűnhet Ilija Stjepanović neve, aki magánszemélyként szerepel az alapítók között. Stjepanović 3%-os részese a(z első alapítónál már említett) Sat-Trakt vállalatnak, amely a többi, Zsemberi János nevéhez köthető cég tulajdonosa is egyben. Stjepanović jelenlétével mindenesetre úgy tűnik, főnöke megkétszerezte a befolyását a DLC Kft.-ben.
+1 A DLC Kft. törvényes képviselője Milan Karadžić, aki korábban a Szerb Labdarúgó Szövetség képviselője volt. Az ő személye is Zsemberi János kapcsolati tőkéjének erősségére utal, hiszen jelenleg is mind a ketten az említett labdarúgó szövetség tagjai. Karadžić egyébként 2021. december 16-án bejegyezte saját, logisztikával foglalkozó egyéni vállalkozását. Az APR-ben elérhető dokumentumok szerint pedig 2022. január 12-ei keltezéssel jegyezték be a nevét a DLC Kft. igazgatójaként, az addigi cégvezető, Bata Imre helyett.
PÁLYÁZOTT, NYERT, ÉS MINDENT VITT A DLC
A DLC Kft. cégbejegyzéséről 2021.01.27-én született meg a végzés. A cégnek tehát két napja maradt, hogy a megadott határidőre beadja a pályázatát a Prosperitati Alapítványhoz. A pályázati eredményekre azonban egy évet kellett várni. A 2020 decemberében kiírt pályázatok nyerteseinek körét csak 2021. december 23-án tették közzé. Ekkor már igen sürgette az idő a DLC Kft-t, hiszen a projektcég pályázati anyagában is benyújtott ingatlanvásárlás céljaként meghatározott ingatlan tulajdoni lapjára 2022. március 3-ai határidővel került előzetes regisztrációra új tulajdonosként, vagyis azzal a kikötéssel, hogy akkor válik tényleges tulajdonossá, ha márciusig véglegesíti a szerződést, és kifizeti az ingatlan vételárát. A DLC Kft. végül 2021.12.15-én – nyolc nappal a hivatalos pályázati eredmény nyilvánosságra hozatala előtt – elindította a tulajdonosi jogviszony végleges módosítására vonatkozó eljárást.
A szóban forgó ingatlan Belgrád Palilula nevű közigazgatási egységéhez, a Krnjača kataszteri községhez tartozó Pevec hipermarket, amely Belgrád központjától 6 km-re található. A horvát Pevec bevásárlóközpont 2008-ban épült, az akkori híradások szerint 40 millió eurót fektettek az ingatlanfejlesztésbe, de mindössze egy évig működött. A csődeljárás 2012-ben zárult le, aminek eredményeként a Pevec minden vagyonát és kötelezettségét az OTP-csoport vásárolta meg. A Pevec doo teljes jogú tulajdonosa az OTP csoporthoz tartozó követeléskezelő cég, a magyarországi OTP Faktoring Zrt. lett. A belgrádi 6 hektáros alapterületű, 48.018 m2-en beépített, ezer parkolóhellyel rendelkező ingatlant 2014 februárjában hirdették meg 11 millió euróért. Véletlen vagy sem, de a Prosperitati pályázaton megnyerhető támogatás – plusz némi önrész (228 millió dinár, vagyis 1,9 millió euró), hacsak nem alkudtak belőle – megközelítőleg kiadja ezt a vételárat.
A pályázati eredmény értelmében végül 3,3 milliárd forint (1 milliárd dinár, azaz 9 millió euró) támogatásban részesült a projektcég. A pályázatot egyébként – a többi 2020-as kiíráshoz hasonlóan – „forrás függvényében támogatta” az alapítvány, ami újabb kérdéseket vet fel.
Ha a pályázati összeget valóban csak forrás függvényében folyósítja a támogató – tehát a pályázó meg fogja kapni, csak bizonytalan, hogy mikor –, akkor miből fizette ki a DLC az ingatlanvásárlást?
Nagyon lecsupaszítva két lehetséges forgatókönyv van:
A) a Prosperitati Alapítvány megelőlegezte a pályázati támogatást a DLC Kft.-nek – ebben az esetben felmerülne, hogy miért épp a DLC kapja meg előre a beígért támogatást, és miért nem azok a vállalkozók, akiknek a pályázati eredmény egy éves csúszása miatt a pályázatba írt árnál jóval többet kell majd fizetniük az eszközökért és szolgáltatásokért az általános drágulás miatt.
B) a Prosperitati Alapítványnak jelenleg valóban nincs pénze, az ingatlan vételárát pedig – tartva az előleg és az ingatlan elvesztésétől – a DLC Kft. alapító-tulajdonosai előlegezték meg – ebben az esetben felvetődik a kérdés, hogy vajon mi szüksége van támogatásra a DLC Kft. tizenkét alapítójának egy belgrádi üzlet beindításához, ha azt önerőből is megteheti, hiszen már így is 5,7 milliárd dinár (49 millió euró) támogatást vágtak zsebre, ami az alapítvány hatéves támogatási keretének 20%-a.
A kérdések tisztázása érdekében megkerestük a Prosperitati Alapítvány ügyvezető igazgatóját, Juhász Bálintot is. Az ügyvezető szerint az elbírálási időszak meghosszabbodását a kimagaslóan sok pályázati beadvány indokolta. A „forrás függvényében támogatott” megjelölés pedig a magas forrásigény miatt szükségszerű – csak az utolsó körben a teljes programba jóváhagyott támogatások 57%-a került elbírálásra – a támogatási szerződések ezért fokozatosan kerülnek megkötésre a rendelkezésre álló források és a projektek készenléti állapotának tükrében. Ahogyan azt a pályázat szabályzatában is rögzítették, az olyan felmerülő többletköltségek, mint az árfolyamkockázat, minden esetben a pályázót terhelik. A DLC Kft.-nek megítélt és megnövelt keretösszeggel kapcsolatban Juhász elmondta, hogy az alapítvány eddigi összes pályázatára igaz, hogy a meghirdetett keretösszeg megemelése mellett döntöttek. Mint állítja, a pályázó a saját elképzeléseivel összhangban nyújtja be a pályázati igényét, a benyújtott pályázatok számáról, illetve a forrásigény alakulásáról az alapítvány nem ad tájékoztatást a pályázóknak, de a pályázó szempontjából nem is lenne értelme ilyen tájékoztatásra várni, hiszen ha valaki erre alapozná a pályázati igényét, nem tudná időben és hiánytalanul benyújtani a pályázatát (pl. az önrész igazolását). A szóban forgó ingatlan vételárának kiegyenlítésére vonatkozó határidő túlmutat a pályázat elbírálásának időpontján, de a pályázónak akkor is módjában állna megvalósítani a projektumot, ha az alapítvány elutasítaná annak támogatását. A Prosperitati Alapítvány nem adott előleget a DLC Kft.-nek az ingatlanvásárláshoz, és a projekt összköltsége egyébként is jelentősen túlmutat az ingatlanvásárlás összegén, s ezzel összhangban került elbírálásra. Juhász Bálint válasza teljes terjedelemben itt olvasható.
MI KÖZE VAN MINDENNEK A VÁLASZTÁSOKHOZ?
Tavaly nyáron már idegesen súgtak össze a vajdasági vállalkozók, amiért késtek a Prosperitati-pályázat eredményei. Nemcsak az volt a baj, hogy nem ehhez voltak szokva, hanem hogy a pályázat beadásakor érvényes árajánlat egy év távlatából akár már 20-25%-kal is magasabbra rúgott, mint amire a pályázati összeg igénylésekor hivatkoztak a pályázók. Amint arról a Szabad Magyar Szó tájékoztatott, Pásztor István egy rádióbeszélgetésben röviden reagált a pályázati pénzek elmaradására. Mint azt kifejtette, az alapítványnál tapasztalható stagnálás a koronavírus-járvány, a magyarországi uniós pénzek megvonása és az áprilisban esedékes választások következtében történt költségvetési hiány miatt történt.
Nem meglepő tehát, ha a választások előtti ésszerűsítés jegyében osztottak-szoroztak azzal kapcsolatban, hogy mennyi támogatást kapott eddig a vajdasági magyar közösség, és ezzel arányosan hány szavazatot hoztak a magyar kormánynak a Vajdaságba szórt eurómilliók. Ezért is lehetett, hogy a választás előtti évben már nem akarták a véletlenre bízni a szavazatok beérkezését. A nyertesek kihirdetésének további halasztása egy év elteltével már kifejezetten kínos lett volna, ezért választhatták ezt a köztes megoldást, melyre hivatkozva a lehető legtöbb pályázatot bírálták el nyertesként, de a kifizetésekkel azért megvárják a kampány végét, hogy kellő nyomás legyen a pályázókon a megfelelő választási drukkhoz.
Persze az is lehet, hogy a magyar kormány valóban kifogyott a pénzből. A tavalyi év végén már ettől függetlenül is hitelt kellett felvennie az államnak. Az egyik nagy kiadás például a CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft. 2021-es pályázatai voltak, amely rendszer – a Prosperitati Alapítvány modelljéhez hasonlóan – a magánvállalkozói szektor megerősítését, illetve külhoni megjelenését tűzte ki célul. A CED-pályázatok keretében 56 milliárd forint (157 millió euró) keretösszeget fordítottak a fejlesztésekre, amiből a Sat-Trakt 275 millió forintot (776 ezer eurót), a Goodwill Pharma pedig 203 millió forintot (565 ezer eurót) kapott.
Ez az első alkalom, hogy a VMSZ ennyire egyértelműen bevonja a Prosperitati Alapítványt a választási kampányba, hiszen korábban megelégedtek azzal, ha időbeli átfedést mutatott a pályázati eredmények kihirdetése, a szerződések aláírása vagy a sikerek kommunikálása. Úgy tűnik, a jelenlegi helyzet – amikor nagy tétje van a választásoknak, mert az egyesült ellenzék hosszú évek után először tudhat maga mögött egy a fideszes kétharmad megakadályozására, de akár a kormányváltásra is alkalmas kritikus tömeget Magyarországon – nyílt állásfoglalásra késztette a Prosperitati Alapítványt, amivel végképp egyértelművé válik, hogy a hatéves gazdaságélénkítő program egyik elsődleges célja a szavazatvásárlás volt.
Ez az anyag az Investigative Journalism for Europe (IJ4EU) alap támogatásával készült.
A cikk eredetileg az Autonómia portálon jelent meg 2022. március 29-én.