Már 2023-ban bekerült a köztudatba, hogy magyar cég is érdekelt a Balkán egyik legnagyobb energetikai beruházásaként emlegetett trebinjei naperőmű-projektben. A boszniai Szerb Köztársaság (BSZK) területén létesülő napelempark újabb fejleménye, hogy egy innovatív megoldással megduplázzák a tervezett kapacitásokat.
Az erről szóló előzetes környezeti hatásvizsgálat frissített verzióját a BSZK kormánya tavaly decemberben nyilvános közvitára bocsátotta, aminek köszönhetően számos új részlet derül ki a beruházásról.
Nagy felbolydulást váltott ki a boszniai szerb sajtóban, hogy az érintett magyar vállalkozás, a Lugos Renewables Korlátolt Felelősségű Társaság a projektcég többségi tulajdonának kivásárlásával – a versenyt megkerülve – részesült az ötvenéves koncesszióban. Időközben a cég – az egyik testvérvállalatának nyújtott banki garancia miatt – nehéz anyagi helyzetbe került.
Lugos Roland, a cégcsoport tulajdonosa az Átlátszó Vajdaságnak nyilatkozva cáfolta, hogy ez veszélyeztetné a napelempark megvalósulását, valamint azt is, hogy vállalkozását a magyar kormány támogatta volna. A beruházó szerint a naperőmű üzembe helyezése 2027 elejére várható.
Kutatásunk során átnéztük a legfrissebb nyilvánosan elérhető dokumentumokat, felkerestük az érintetteket, adatigényléssel fordultunk a HEPÁ-hoz, személyesen ellátogattunk a napelempark tervezett helyszínére, valamint megpróbáltuk feltárni a koncesszió közvetett megszerzésének körülményeit.
Jobbról előzött a napelem-koncesszióért a Lugos Renewables Kft.
A Trebinjétől dél-keletre létesítendő naperőmű építésére 2020-ban a BSZK villamosenergia-közművállalata, az Elektroprivreda RS (ERS) kapta meg a kizárólagos használati engedélyt, azaz a koncessziót.
A kizárólagos jog megszerzésének lehetőségéről azonban nem volt nyilvános pályázati kiírás. Az ERS azért kaphatta meg mégis az engedélyt, mert a koncesszióról szóló törvény értelmében – közérdek fennállása esetén – azt felhívás nélkül, tárgyalás útján is megítélhetik.
Koncesszió = az infrastruktúra építését és/vagy szolgáltatás nyújtását, valamint a természeti erőforrások kiaknázását biztosító engedély.
A BSZK kormánya az ötvenéves koncesszióról szóló szerződést 2020 októberében írta alá az ERS-szel, amely tíz napon belül kezdeményezte a fotovoltaikus (napenergia alapú) villamosenergia-termeléssel foglalkozó Solarna Elektrana Trebinje 1 doo (Trebinje 1 naperőmű) megalapítását. Az új projektcéget Trebinje körzeti cégbírósága 2020. november 6-án kb. 10 000 euró (20 000 konvertibilis márka (KM)) törzstőkével regisztrálta.
A tulajdonos Felügyelőbizottsága november 29-én kezdeményezte a projektcég nem pénzbeli tőkeemelését – amelyet a bizottság elsősorban a koncessziós joggal indokolt. A BSZK kormánya decemberben hagyta jóvá a kérelmet, amivel
a Trebinje 1 naperőmű törzstőkéjének értéke 2020 végére 3,6 millió euróra (7 233 152 KM) emelkedett.
Az ERS 2021 márciusában kérvényezte a koncesszió érintett cégre való átruházását, amit júniusban, a kormány jóváhagyásával, háromoldalú szerződésben rögzítettek.
Időközben új befektető, a magyarországi Lugos Renewables Kft. jelentkezett a projektcégnél.
Tekintettel arra, hogy az eredeti tulajdonos egy közvállalat, és az adásvétel mértéke meghaladja az 50%-ot, a két társaság összefonódását a kormánynak és a versenyhivatalnak is engedélyeznie kellett.
A BSZK kormánya ennek az igénynek még 2021. december 30-án eleget tett. A kérelem ezt követően a versenyhivatalhoz került, amely azonban csak 2022 novemberében hagyta jóvá a gazdasági társulást. Ezzel lehetővé vált, hogy az ERS a Trebinje 1 naperőmű projektcég tulajdoni részének 70%-át a Lugos Renewebles Kft.-re ruházza át.
A tulajdonosváltás decemberi regisztrációjáról a kormány hivatalosan csak 2023 márciusában tájékoztatta a közvéleményt.
A magyar cég a társulással az ötvenéves naperőmű-koncesszióban is részesült, az ERS-nek köszönhetően azonban megkerülte a pályázati versenyt.
Összehasonlításként: 2018-ban, amikor Ljubinje község területén egy magáncég kérvényezett naperőmű-koncessziót, akkor a BSZK Ipari, Energetikai és Bányászati Minisztériuma nyilvános felhívást írt ki a napelempark építésére és üzemeltetésére. A koncesszió – a trebinjeihez hasonlóan – ötven évre szólt, a kezdeményező cégnek annyi előnye származott a felvetésből, hogy a versenypályázati kiírásban 10%-nyi többletpont jóváírását szavatolták számára. A beruházás egyébként meghiúsult, miután az ajánlattevő cég nem tudta felmutatni a finanszírozáshoz szükséges fedezetet.
A közérdekből odaítélt koncesszió átruházásának gyanús körülményei miatt a Transparency International Bosznia-Hercegovina (TI B-H) is vizsgálni kezdte a Trebinje 1 naperőmű ügyét. Közérdekű adatigénylésben kérték a Koncessziós Bizottságot, hogy mutassa be azt a dokumentációt (a szakmai és műszaki felszereltségről, a tapasztalatokról és hasonló munkák végrehajtásáról szóló bizonylatokat, valamint a projekt kivitelezéséhez szükséges pénzügyi források fedezetéről szóló igazolást), amely alapján az ERS-nek kiadta az engedélyt, és amely kizárná, hogy a közvállalat összejátszott a magyar céggel.
A bizottság azonban – dacára annak, hogy a TI B-H kétszer is (2023-ban és 2024-ben) megnyerte a közérdekű adatigénylési pert –
továbbra sem volt hajlandó nyilvánosságra hozni a Trebinje 1 naperőmű javára kiosztott koncesszió részleteit.
A 2024 decemberében közzétett előzetes környezeti hatásvizsgálat mellékleteként ma már mind a koncessziós szerződés, mind a hozzá kapcsolódó szerződésmódosítások hozzáférhetők. Ezek a dokumentumok azonban továbbra sem adnak választ a TI B-H kérdéseire, például, hogy a koncessziós kérelem szerint eredetileg milyen tőkéből akarta finanszírozni a beruházást az ERS, vagy hogy a Lugos Renewables Kft. pontosan mióta és milyen formában vesz részt a projektben.
Már folyamatban lehetett a koncessziós kérelem, amikor a Lugos Renewables Kft. képbe került
A bosznia-hercegovinai naperőmű magyar befektetője a Lugos Renewables Kft. Tulajdonosa Lugos Roland bajai vállalkozó, akinek már az apja, Lugos Attila is fotovoltaikus rendszerek építésével foglalkozott. Roland az apjától vette át az Optimum Solar Zrt. vezetését 2017-ben, saját vállalkozása, a 2012-ben alapított Lugos Renewables Kft. pedig 2016 óta foglalkozik villamosenergia-termeléssel.
Lugos Roland kérdéseinkre válaszolva elmondta: a Lugos Renewables Kft. szerepvállalása a naperőmű-projektben azért merült fel, mert a magyar és balkáni területeken is aktív vállalat számára a trebinjei régió kiemelt fontosságú.
A befektetési lehetőségről 2020 márciusában, a trebinjei energiaügyi fórumon, a SET 2020 (Samit Eneregetike Trebinje) elnevezésű szakmai rendezvényen értesült.
A nemzetközi fórumot az ERS abban az évben szervezte meg első alkalommal, miután 2019 tavaszán bejelentette, hogy tízéves távlatban – szél- és naperőművek létesítésével – összesen 1000 MW kapacitású megújuló energia termelésére alkalmas beruházásokat tervez, köztük a trebinjei naperőmű megépítését.
Az ERS a Trebinje községben megvalósuló naperőmű építésére még 2019. november 19-én tett ajánlatot – ez derül ki a BSZK kormánya és az ERS között 2020 októberében aláírt koncessziós szerződésből, ami a frissített előzetes környezeti hatásvizsgálat mellékleteként olvasható.
Lugos Roland nyilatkozata alapján a magyar cég csak a SET 2020 után hívta meg a boszniai szerb vállalat vezetőit Budapestre. Lehetőséget látva az ERS ambíciózus céljaiban, egy nemzetközi ügyvédi iroda közreműködésével tárgyalásokat kezdeményezett.
„A megbeszéléseken összeraktuk a két fél erősségeit. A mi tapasztalataink és magyar cégként bevonható projektfinanszírozás alapján egy üzlettársi koncepciót találtunk hatékonynak.”
Időközben fejlődött a technológia, optimalizálták a terület kihasználhatóságát, többször is módosult az üzleti terv alapját képező CAPEX (Capital Expenditure – tőkebefektetés), és az is feladattá vált, hogy az áramvásárlási szerződéseket a nemzetközi bankok által elvárt szintre hozzák – fogalmazott Lugos.
Amikor megkezdték a tárgyalásokat, még sem az erőmű, sem az alállomás és a távvezeték engedélyei nem voltak meg. A kivitelezési terv pedig módosításra várt.
A frissített tervvel a trebinjei beruházás a Balkán egyik legnagyobb napenergia-projektje lehet.
A társulási folyamat azonban elhúzódott. A jóváhagyásról szóló kormányhatározat, illetve a gazdasági versenyhivatali engedély másfél évet vett igénybe. Ez idő alatt a Lugos Renewbles Kft. javaslatokat tett a projekt várható kivitelezési költségeiről, pénzügyi modellek előnyeiről és hasonlókról.
A bosznia-hercegovinai beruházás kapcsán a Lugos Renewables Kft. a 2023-as év első félévi tőzsdei jelentésében a trebinjei naperőmű előnyei közül kiemelte, hogy a nemzetközi projekt-portfólió segítségével jobb megtérülés érhető el, mint a kizárólag hazai napelempiacon.
A jelentés rámutatott: „a délkelet-európai országokban magasabb a napsütéses órák száma, így magasabb termeléssel és jobb termelékenységgel működnek ezen a területen a napelemparkok, mint Magyarországon. A balkáni régió mellett szól a földrajzi közelség, illetve az energiaszektor területén a magyar szakértelem elfogadtatása.”
A dokumentumban az áll, hogy
a projekt finanszírozásához EXIM-hitelt és HEPA pályázati forrást kívánnak igénybe venni.
A Lugos Renewables Kft. felbukkanását a boszniai szerb sajtó megkérdőjelezte. A Szabad Európa Rádió megkeresésére az ERS azt nyilatkozta, nem úgy tekint az adásvételre, mint a Trebinje 1 naperőmű eladására, hanem mint befektetésre. A közvállalat kedvezményes áron kapja majd az előállított napenergiát, miközben
a tulajdonrész átruházása révén 2,5 millió euróhoz jut hozzá, a naperőmű építésébe pedig egy fillért sem kell befektetnie.
Lugos Roland szerint tévesen jelentek meg a médiában olyan cikkek, amelyek arról szóltak, hogy megvásárolnák az ERS-t, vagy hogy ez a magyar miniszterelnök projektje lenne. A Lugos Renewables Kft. piaci szereplőként definiálja magát, emiatt biztosította támogatásáról a társulást, illetve a projektet a gazdasági versenyhivatal és a FIPA is – állítja a tulajdonos.
Rossz vége lett a garanciának
A Trebinje 1 naperőmű feletti gazdasági társulás idején a Lugos Renewables Kft. tulajdonosi hálójában magyar részről feltűnt:
- a Reliable Energy Group Zrt.,
- a Sol-Trust Kft.,
- valamint a Solidium Capital Kft.
Utóbbinál cégtulajdonos volt az a Sánta János István is, aki a „trafikmutyi” miatt vált ismertté a közvéleményben, ezért többen is reflexből ahhoz a konstrukcióhoz hasonlították a napelemes cég új piaci megjelenését.
Sánta cége azonban – ahogyan a többi, cégtulajdonosok körébe csatlakozó vállalat vagy magánszemély is – csak átmenetileg volt a Lugos Renewables Kft. vonzáskörében. 2024 szeptembere óta a vállalkozás egyedüli tulajdonosa Lugos Roland cégalapító.
Közvetlenül érinti viszont a Lugos Renewables Kft. piaci helyzetét a tulajdonos egy másik vállalatának az ügye,
a már említett Optimum Solar Zrt.-é – amely 2017 februárja és 2018 októbere között átmenetileg szintén a Lugos Renewables Kft. tulajdonosa volt.
Jóllehet a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) 2019-ben még arról írt, hogy „az Optimum Solar kilátásai kifejezetten fényesek”, a cég 2024. június 28-án mégis a társaság – Fővárosi Törvényszék által előző nap elrendelt – felszámolásáról tájékoztatott.
A Telex elemzése szerint számos tényező együtthatásának az eredménye volt, hogy az Optimum Solar Zrt. felszámolás alá került. Ilyen tényezők voltak a rosszul felmért befektetések (a taszári reptér fejlesztési kísérlete és az FC Újpest tervezett megvásárlása), valamint más külső körülmények (a Covid19-világjárvány és az ukrajnai háború okozta gazdasági nehézségek, valamint a futó projektek költségeinek jelentős növekedése).
A Lugos Renewables Kft. garantőr volt az Optimum Solar Zrt. számára,
vagyis feltétel nélküli fizetési garanciát vállalt az üzleti partnere által kibocsátott kötvények biztosítékaként, 6 milliárd Ft és annak járuléka erejéig. Ez az összeg megegyezett az Optimum Solar Zrt. által 2020-ban – hétéves lejárati idővel – kibocsátott kötvények értékével.
A felszámolás közzététele után a Lugos Renewables Kft. céginformációi között több pontban is megjelent a „vagyoni részesedés lefoglalásának” bejegyzése. Intő jel volt továbbá, hogy a 2020 és 2023 között stabil átlagban 17 munkavállalót foglalkoztató cég alkalmazottainak a létszáma 2024 januárjától rohamosan csökkent. Az elmúlt 12 hónapban átlagosan 7, de az utóbbi fél évben már csak 4-5 embert foglalkoztatott a vállalat.
Felmerül a kérdés, hogy a vagyoni részesedés lefoglalása érintette-e a Lugos Renewables Kft. trebinjei naperőműre előirányozott forrásait, és hogy a cég – ilyen gazdasági körülmények között – miként tud megvalósítani egy százmillió euró értékű beruházást.
Ezzel kapcsolatos kérdésünkre Lugos Roland azt nyilatkozta, hogy a cégcsoporton belüli folyamatok befolyásolják ugyan a Trebinje 1 naperőmű megvalósítását, mivel az SQ2 (átlagon felüli) Moody’s minősítés és zöldkötvény egyelőre nem elérhető számukra, azonban
„a projektfinanszírozás biztosítása kulcskérdés, így a projekt erre alkalmas pénzügyi megoldással halad tovább”.
Megduplázták a naperőmű hatékonyságát
Tekintettel az energia-előállítás és a naperőművek új technológiai fejlődésére, valamint az iparág korszerű innovációira, a befektető úgy döntött, megnöveli a szóban forgó naperőmű hatékonyságát.
A nagyobb energiatermelést ún. bifaciális napelemekkel (kétoldalú energiatermelésre alkalmas panelekkel) érik el. A trebinjei naperőmű kapacitása így 146,06 Megawatt peak (MWp) lesz az eredetileg tervezett 72,92 MWp-hez képest. Ez azt jelenti, hogy
a naperőmű évi 216,907 GWh energiát fog termelni, ami a korábbi terv kétszerese.
Megawatt peak = A MWp a maximális potenciális teljesítmény mérőszáma egy olyan forrásból, például nap- vagy szélerőműből, amelynek a teljesítménye a körülményekhez képest – például a napfény erősségétől vagy a szélsebességtől függően – változhat.
A fotovoltaikus naperőmű Trebinje község területén, a várostól dél-keletre, a horvát és montenegrói határ közelében fekvő Zubci helységben létesül. Az ingatlan-nyilvántartási kivonat szerint a szóban forgó 194,92 hektáros területet társadalmi tulajdonként jegyzik. Az adottságok kedvezőek a napelempark telepítéséhez, jelentős árnyék nincs a területen. Az éves átlaghőmérséklet 14–16°C.
A tervezett 211 680 darab panel kihelyezése – amit várhatóan 7 560 füzérbe (string) rendeznek – hozzávetőleg 141,6 ha földterületet foglalna el, míg a nagyfeszültségű erőmű építésére fenntartandó terület körülbelül 20 000 m² (2 ha) lesz.
Az építési munkálatok megkezdését eredetileg 2023 második felére tervezték, amivel 2024 végére már az üzemeltetés is megindulhatott volna. Csakhogy a kibővített napelempark engedélyeztetése meglehetősen elhúzódott.
Az építkezési területen mindeközben szinte egyetlen kapavágás sem történt.
Erről tavaly ősszel személyesen is meggyőződtünk. Ottjártunkkor mindössze egy kisebb letarolt szakaszt találtunk.
A Google Earth műholdképei szerint ezt a területet valamikor 2022 októbere és 2023 júliusa között rendezték. Az aktuális műholdképek alapján a környéken azóta sincs változás, mindössze néhány új ösvény észlelhető a területen.
Már ketyeg az ötvenéves koncesszió órája – az engedélyeztetéssel rövidül a kihasználható üzemidő
A projekt előkészítő szakaszát eredetileg 24 hónapra tervezték, ami után a használati engedély még 48 évig állt volna a beruházó rendelkezésére.
Csakhogy 2021 decemberében a Trebinje 1 naperőmű kérvényezte a projekttervezés és -építés határidejének meghosszabbítását, amit 2022 februárjában jóvá is hagytak. Az erről szóló első annex-szerződést 2022 májusában írták alá. Ebben, első körben, 48 hónapra és 46 éves üzemidőre módosultak a határidők.
Majd 2023 áprilisában a beruházó – a naperőmű hatékonyságának növelése érdekében, egy új technikai megoldás ötletével – újabb koncessziós szerződésmódosítást kérvényezett. A bizottság és a kormány 2023 júliusában jóváhagyta a tervet, de további hatástanulmányok készítését sürgette. A második annex-szerződést 2024 júliusában írták alá.
A beruházás összértéke eredetileg 51,5 millió euró (100 750 000 KM) volt. A koncessziós megállapodás értelmében a beruházót egy egyszeri, 257 ezer euró (503 750 KM) összegű illeték kifizetése, valamint minden megtermelt kWh után 0,00275 euró (0,0055 KM) költség terheli.
A projekt teljes költségvetése a módosítás után 105,4 millió euróra (206 180 009,16 KM-ra) emelkedett,
amivel arányosan a beruházót további 269,5 ezer euró (527 150,04 KM) egyszeri illeték kifizetésére kötelezték.
A hatályos szerződés szerint a projekttervezés és -kivitelezés két fázisban, 5 év alatt valósul meg, a használati idő pedig 45 évre módosul. A Lugos Renewables Kft.-nek tehát 2025 októberéig kellene befejeznie a naperőmű építését.
Lugos Roland szerint azonban a szükséges engedélyek csak a nyár végére lesznek meg. A naperőmű üzembe helyezése így 2027 első felére várható.
„Jelenleg a modern technológiára történő áttervezés miatt szükségessé vált környezetvédelmi engedélyekre várunk, melyet az építési engedély módosítása és az alállomás-távvezeték építési engedélye követ.
A trebinjei naperőmű 2027-ben már évi 216 GWh zöldenergiát fog termelni”
– mondja Lugos.
Ebben az esetben az üzembe helyezéstől kezdődően még 43 évig lesz érvényben a koncesszió.
Még mindig elbírálás alatt áll a 4 milliárd forint értékű HEPA-pályázat
A magyar kormány egyik kiemelt programja a magyar vállalatok külföldi terjeszkedésének támogatása. Az elmúlt években a kormány több ernyőszervezetet is létrehozott a támogatási célok lebonyolítására. Az egyik ilyen a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség, amelyen belül 2020-ban elindítottak egy alprogramot, Külpiaci Növekedési Támogatási Program (KNTP) néven.
A KNTP II. kategóriája két szempontból is ideális forrás lehetne a Lugos Renewables Kft.-nek: mivel itt egyrészt – a többi pályázati lehetőséghez képest – kivételesen Bosznia-Hercegovinában megvalósuló projektekkel is lehet pályázni, másrészt a cég profilja tematikailag is illeszkedik a megújuló energia termelésére irányuló beruházási támogatás keretei közé.
A KNTP vissza nem térítendő támogatást nyújt, legkevesebb 500 millió, legfeljebb 4 milliárd forint összegig, azzal, hogy a pályázónak minimum 50% önrészt kell vállalnia. A támogatott projektek utófinanszírozásúak, előlegként legfeljebb a támogatási összeg 50%-a nyújtható.
Tavaly februárban a – HEPÁ-val azonos célú – helyi exportfejlesztési intézmény, a Bosznia-Hercegovinai Külföldi Befektetési Ügynökség (FIPA) igazgatója, Marko Kubatlija, valamint Jenei Gábor, a HEPA vezérigazgatója
memorandummal pecsételte meg a két ország kölcsönös befektetésösztönzését.
A dokumentum másolatát mind a HEPÁ-tól, mind a FIPÁ-tól kérvényeztük, és ennek az adatigénylési kérelmünknek mindkét ügynökség eleget is tett. A memorandumban a szerződő felek vállalják, hogy a KNTP keretében a Bosznia-Hercegovina területét érintő projektötleteket mindketten támogatni fogják.
Kubatlija később a trebinjei napenergia-projekt kivitelezőjével, Lugos Rolanddal is találkozott. A HEPÁ-val aláírt memorandum értelmében a FIPA támogató nyilatkozatot fogalmazott meg a Lugos Renewables Kft. részére.
Erre azért volt szükség, mert a HEPA csak olyan projekteket támogat, amelyeket a célországban szívesen fogadnak – és az erről szóló nyilatkozatot a pályázathoz is csatolni kell.
A találkozó után közérdekű adatigénylésünkre reagálva a FIPA elküldte a támogatói nyilatkozatot. A dokumentumban az áll, hogy a Lugos Renewables Kft. és a Trebinje 1 naperőmű közös konzorciumban pályázott támogatásért a HEPÁ-hoz. A FIPA információi szerint
a Lugos Renewables Kft. 4 milliárd forint összegű támogatást igényelt a HEPÁ-tól a trebinjei projekt megvalósítására.
Habár 2023-ban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter egy panelbeszélgetésen úgy fogalmazott, hogy támogatják a trebinjei naperőművet, a Lugos Renewables Kft. ebből a támogatásból még semmit nem látott.
„Minket kifejezetten érdekel beruházói, befektetői szempontból az önök energetikai ipara. Ezért is támogatjuk azt a magyar vállalkozást, amely itt, Trebinjében épít napelemparkot, és ezért tárgyalunk az elnök úr csapatával arról, hogy az itteni vízi erőművek és hőerőművek építése, modernizálása során milyen magyar szerepvállalásra van lehetőség” – fogalmazott Szijjártó.
Lugos Roland erre irányuló kérdésünkre elmondta, hogy amikor a HEPÁ-hoz beadták a pályázatot, akkor a projekt meg is felelt az elvárásoknak, ám
Szijártó nyilatkozata ellenére támogató döntés nem született.
Lugos úgy tudja, ennek oka, hogy jelenleg nincs keret a pályázati konstrukción. Hangsúlyozta, hogy ha lett is volna keret a 10 millió eurós támogatás kifizetésére, az a 105 millió eurós beruházásnak nem egész 10%-át fedte volna le. Ezesetben a boszniai állami cégnek is olcsóbb áramot adtak volna, hogy a lakosság részére alacsonyan tudják tartani az áramdíjakat.
A HEPA tavaly márciusi adatigénylésünkre azt válaszolta, hogy működése óta „nem biztosított támogatást, illetve nem nyújtott hitelt Bosznia-Hercegovinában történő beruházásokra”. Tavaly június óta pedig már a KNTP-program újabb pályázatbeadási lehetőségét is felfüggesztették.
Ettől függetlenül – kérdéseinket átfogalmazva – megismételtük az adatigénylést. Újabb válaszában a HEPA már konkrétabb volt, eszerint a Lugos Renewables Kft. támogatási kérelmének elbírálása még folyamatban van, arról döntés az adatigénylés napjáig nem született.
A HEPA válaszából tehát azt szűrhetjük le, hogy jóllehet egyelőre nem támogatta a Trebinje 1 naperőművet, a projektet mégsem elutasított, hanem elbírálás alatt álló pályázatként kezeli.
Szerző: Gyurkovics Virág
Vizuális tartalom: Dancsó Andrea
A cégadatokat az Opten szolgáltatta.
Nyitókép: Lugos Roland, a Lugos Renewables Kft. tulajdonosa. Forrás: BÉT. Montázs: Átlátszó Vajdaság
