Így vándorolt át a magyar közpénzen hizlalt szerbiai hotelprojekt a boszniai Szerb Köztársaság üzleti köreihez

Hotel Karlóca
AV hangos2
Átlátszó Vajdaság
Így vándorolt át a magyar közpénzen hizlalt szerbiai hotelprojekt a boszniai Szerb Köztársaság üzleti köreihez
Loading
/

Alig 10% tulajdonrésze maradt magyar érdekeltségben annak a szerémségi Karlócán épülő bor-, wellness- és konferenciahotelnek, melynek kivitelezését a magyar állam a HEPA-n keresztül 10 millió euróval támogatta. 

Az Átlátszó Vajdaság korábban már megírta: 

  • magyar exporttámogatásból épül ötcsillagos hotel Vajdaságban; 
  • a HEPA további egymilliárd forinttal emelte meg a vissza nem térítendő támogatást, így a karlócai projekt összesen 3,85 milliárd forint közpénzt kapott; 
  • Oláh Zsanett ügyvezető – mielőtt az általa vezetett Szerémség Ingatlanfejlesztő Kft. nyert volna a kiíráson – a HEPA szerződéses tanácsadójaként a pályázat előkészítésében is részt vett;
  • a szerb kormány jelentős projektnek minősítette a karlócai beruházást.

Csakhogy – a nagyértékű magyar állami támogatás dacára – a Szerémség Ingatlanfejlesztő Kft. szerbiai leányvállalata, 

a Szeremsegi Ingatlanfejleszto doo többségi tulajdona már nem a magyarországi befektetők portfólióját erősíti. 

A szerbiai leányvállalat új társtulajdonosa 49,99%-ban az Avenija-Galens Invest doo Novi Sad. A „többségi” tulajdonos 50,01%-ban az alapító Szerémség Ingatlanfejlesztő Kft. maradt. Mivel azonban nemcsak a szerbiai projektcégben, hanem a magyarországi anyavállalatban is hasonló mozgások történtek – márpedig a magyarországi cégben az újvidéki vállalat 80%-os tulajdonrészt szerzett –, megállapítható, hogy 

az Avenija-Galens Invest 89,99%-ban rendelkezik a magyar közpénzen hizlalt beruházás felett. 

Az új beruházó anyavállalata, a Galens Invest doo a boszniai Szerb Köztársaságban működő Nаša Banka minősített többségű tulajdonosa is egyben.

Kérdésünkre válaszolva a HEPA nem talált kivetnivalót abban, hogy a támogatott cég időközben egy külföldi vállalat többségi tulajdonába került, jóllehet, így a támogatási program hosszú távon várt hatásának megvalósulása is kétségessé vált. 

A tulajdonosváltás óta a szerb kormány is támogatta a projektet. A Nova Ekonomija értesülése szerint

Szerbia Gazdasági Minisztériuma 5,87 millió euróval ösztönzi a szálloda építését és berendezését. 

A támogatás kifizetése három ütemben valósul meg, melynek első részletét 2025-ben már meg is kapta a kedvezményezett.

Az Átlátszó Vajdaság információi szerint a szerb kormány rendeletet módosított annak érdekében, hogy ezekből a forrásokból a karlócai hotel is részesülhessen. A projekt összköltsége a pályázat szerint csaknem 30 millió euró, ami 50%-kal több a korábban becsült árnál.

AV nagy banner

A szerb kivitelező bekebelezte a projektet 

A Szerémség Ingatlanfejlesztő Kft. tagjainak adatai a magyarországi céginformációk szerint 2024. augusztus 7-én módosultak. A korábbi társtulajdonos „HO-ME 2000” Vagyonkezelő Kft. teljesen kiszállt a karlócai projektből, részesedését pedig az újvidéki Avenija-Galens Invest doo-nak adta át.

Feltételezhető, hogy a megmaradt társtulajdonos, Wolf László is átengedte részesedésének bizonyos hányadát, mert az új szereplő szavazati jogának mértéke immár minősített többségű (legalább 75%-os) befolyást biztosít számára. Korábban a „HO-ME 2000” esetében ez egyszerű (50+1%-os) többség volt. 

Karloca foto HD
A HEPA határidő módosítása szerint a projekt átadásának új időpontja: 2026. július 31. Forrás: Átlátszó Vajdaság

A szerbiai nyilvános cégadatokból már az is kiderül, hogy az Avenija-Galens Invest doo 80%-os részesedést szerzett a magyarországi cégben, valamint hogy

ezt a tulajdonrészt 181.941.000 dinár (kb. 1,55 millió euró) értékre becsülik. 

A szerbiai projektcégnél csak 2024 októberében sikerült bejegyeztetni a változásokat. A Szeremsegi Ingatlanfejleszto doo tulajdonosi struktúrájába tőkeemeléssel lépett be az Avenija-Galens Invest doo.

Az erre vonatkozó döntésben egy 2022. december 16-án kelt kölcsönadási szerződésre, valamint a Gazdasági társaságokról szóló törvény 146. paragrafusára hivatkoznak, mely szerint alaptőke-emelés például a társasághoz csatlakozó tag új befizetéseként, vagy a társasággal szembeni követelések alaptőkévé alakításával (konverzióval) lehetséges.

Az újvidéki befektető 0,5 millió eurót új tagként, 2,5 millió eurót pedig a korábbi kölcsön konverziós követelésére hivatkozva jegyeztetett be. A Galens így összesen

351.024.600 dinár (mintegy 3 millió euró) értékű tőkehányaddal rendelkezik a karlócai projektcégen belül. 

És bár a Galens a szerbiai projektcégben csak kisebbségi tulajdonos, ez a tulajdonrész kiegészül a magyarországi anyacégben nyert részesedésével, aminek köszönhetően már csaknem 90%-os többségű befolyásról beszélhetünk. 

szálak a boszniai Szerb Köztársaságba vezetnek 

А Galens neve először a Szeremsegi Ingatlanfejleszto doo számára 2022 szeptemberében kiadott, a hotel építési munkálatainak megkezdéséről szóló engedélyen tűnt fel kivitelezőként. Másodszor – és utoljára – pedig 2023 márciusában, ugyanennek az engedélynek a módosításakor, amikor a kivitelező hivatalosan az AB Pro-Ing doo Novi Sad lett. 

A karlócai hotel tulajdonosi céghálója. Forrás: Átlátszó Vajdaság
A karlócai hotel tulajdonosi céghálója. Forrás: Átlátszó Vajdaság

2023 áprilisa – a hotel tervezett területének csökkentése – óta nem jelent meg nyilvánosan elérhető frissítés az építési engedélyek oldalán. Annyi látható, hogy 2024 júniusában végeztek az alapozó munkálatokkal, 2025 márciusában pedig az épület konstrukcióját is befejezték, de ezeknek a beadványoknak az elfogadását egyelőre nem tették közzé az illetékesek.

Azt nem tudjuk pontosan, hogy mi állt a Szeremsegi Ingatlanfejleszto doo és az Avenija-Galens Invest doo között 2022-ben született megállapodásban, de ma már biztos, hogy 

az AB Pro-Ing doo és a Galens Invest doo egyazon érdekcsoporthoz tartozik. 

Hiszen a kivitelező alapítója, a boszniai Szerb Köztársaságból származó Doo G Inženjering Zvornik 2023-ban a Galens doo-val – valamint egy harmadik szereplővel, a GI Finance doo Zvornik vállalattal együtt – közösen szerezte meg a Banja Luka-i Naša Banka 99,6%-os részesedését. 

Ez az a bank, melynek jogelődje, a Pavlović Banka gyanúba keveredett, hogy Milorad Dodik, a boszniai szerb entitás korábbi elnöke részére még 2007-ben, a 750 ezer euró értékű belgrádi villavásárlásának igazolására fiktív hiteligazolást állított ki. Bosznia és Hercegovina Ügyészsége 2016 óta folytat eljárást az ügyben.

A Galens cégcsoport a Nova szerint annak köszönhetően vált a legdinamikusabban fejlődő építési vállalattá, hogy

Újvidéken az Általános rendezési terv – igény szerinti – átszabásával kivételesen kedvező építési feltételeket kapott. 

Például akár 4–8 emelettel is több szintet húzhatott fel a társasházakra, amivel több millió euróval tudta növelni a kezdeti befektetéseit.

A Galensnek egyébként már a karlócai hotel előtt is voltak érdekeltségei a Szerémségben. A VOICE 2020-ban írta meg, hogy a Galens Invest doo egyik tényleges társtulajdonosa, Sanja Petrić több mint kétszáz telket vásárolt a Tarcal-hegyen. Az pedig egy 2022-es cikkben jelent meg, hogy a szintén a cégcsoporthoz köthető borászat, a Frug doo Sremski Karlovci csődeljárás alatt, a piaci ár töredékéért vásárolta meg az egykori Navip borászatot annak teljes infrastruktúrájával és 120 hektárnyi földterületével együtt, ami jelentős lendületet adott a 2019-ben alapított borászat számára.

Kiskapu a pályázati kiíráson: a HEPA-nak nincs biztosítéka arra, hogy a magyar államnak megtérüljön a beruházás

Аhogyan azt a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatását lebonyolító HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség Nonprofit Zrt. a program célkitűzései között megfogalmazta: a Nyugat-Balkán Beruházási Támogatás elnevezésű konstrukció hosszú távon várt hatása – a balkáni térség gazdasági fejlesztése mellett –, hogy

„hozzájáruljon a hazai vállalatok külföldön realizált profitjából hazautalt jövedelem – ezáltal a nemzeti jövedelem – növekedéséhez”.

А támogatás igénylésének feltételeit rögzítő pályázati felhívásban a HEPA többek közt kiemelte:

  • olyan Szerbia területén megvalósuló projekteket kíván támogatni, amelyek a célországban gazdasági tevékenységet ellátó új leányvállalat létrehozására irányulnak, oly módon, hogy abban a kedvezményezett többségi tulajdonhányaddal és meghatározó irányítási jogokkal rendelkezzen; 
  • a támogatás alapintenzitása regionális beruházási támogatás esetén 50%;
  • egy hat hónapos megvalósítási határidő-módosítás a fenntartási idő egyéves meghosszabbításával jár, és mindösszesen két alkalommal lehetséges, végső határidőnek pedig 2025. december 31-ét jelöli meg a kiírás.

E-mailben megkérdeztük a HEPA-t, hogy jár-e – és amennyiben igen, milyen – következményekkel a pályázat megvalósítása szempontjából, hogy a támogatott Szerémség Ingatlanfejlesztő Kft. időközben külföldi többségi tulajdonba került.

Válaszában a HEPA az Európai Unió működéséről szóló, a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló rendelet 1. cikk (5) bekezdés a) pontjára hivatkozva azt írta, hogy pályázati felhívásuk:

„nem zárja ki a pályázók köréből a külföldi tulajdonosi háttérrel rendelkező, de Magyarországon székhellyel, telephellyel vagy fiókteleppel rendelkező gazdasági társaságokat”. 

Az idézett EU-s rendelet tulajdonképpen a diszkriminációmentességet szavatolja, hiszen az EU belső piaci szabadsága megköveteli, hogy a külföldi tulajdonosi háttér ne legyen kizáró ok az állami támogatások odaítélésénél.

Ugyanakkor a HEPA pályázatában semmilyen biztosítéka nincs annak, hogy a támogatás eredményeként külföldön realizált profit valóban a magyar nemzeti jövedelmet gyarapítsa. Ez pedig egy olyan ellentmondás az elméleti célkitűzés és a gyakorlati megvalósítás között, aminek következtében félő, hogy a karlócai hotel esetében

pont a támogató hosszú távú célkitűzése nem valósul meg, mert a szerbiai partner feltételezhetően elviszi a profit csaknem 90%-át.

A Szerémség Ingatlanfejlesztő Kft.-t, valamint a korábbi tulajdonos, a „HO-ME 2000” Vagyonkezelő Kft. tulajdonosát, a Westbay Kft.-t e-mailben kérdeztük arról, mennyi önrészt fektettek a projekt megvalósításába a tulajdonosváltás előtt, de egyiküktől sem kaptunk választ.

Tekintettel arra, hogy a Galens belépése előtt a magyarországi és szerbiai cég jegyzett tőkéje összesen sem érte el a támogatási összeg keretét, feltételezhető, hogy az eredeti tulajdonosok nem fektettek be komolyabb önrészt a projektbe. És mivel a lehívott támogatás egy ponton már arra sem volt elegendő, hogy a kivitelező által már elvégzett munkák költségeit megtérítsék – nem beszélve a továbbhaladáshoz szükséges eszközökről –, a kivitelező tulajdonjogra váltotta a követelését.

A projekt mai értékét – a szerbiai pályázat alapján – 29,38 millió euróban határozták meg, így a HEPA 10 millió eurós támogatásával a magyar kezdeményezőnek legalább 30%-os hányaddal kellene rendelkeznie. Önmagában a támogatás – az önrészt finanszírozó befektető nélkül – azonban mit sem ér. Mindez a támogatás mértékét is elértékteleníti, így fordulhatott elő, hogy amennyiben

a HEPA 10 millió eurós támogatását a közel 30 millió eurós projektben csak 10,01%-ra taksálják, akkor az mindössze 3 millió eurót ér. 

Mindemellett eltörpül az az apró kitétel, hogy a projekt lebonyolítási határidejét legalább egyszer – 2025. november 30-ról 2026. július 31-re – meghosszabbították, ami a végső határidőn is bő fél évvel túlmutat, de ez a karlócai hotel esetében mégsem vonta maga után az eredetileg öt évben meghatározott fenntartási idő kiterjesztését. 

Lex Paragraf Hotel Karlóca

A szerb kormány 2025-ben kétszer is frissítette azt a rendeletet, amelyben megfogalmazta, milyen kritériumok alapján ítélik oda a szálláshely-szolgáltatási szektor befektetéseit ösztönző támogatásokat. A legutóbbi korrekció tavaly augusztusban – öt hónappal az előző változtatás után – történt, és egyetlen módosítást tartalmazott:

a szerémségi Karlócát is felvették arra a listára, amelyen a támogatásban érintett éghajlati helyeket megnevezik.  

Az éghajlati hely kategória olyan földrajzi területet takar, amely különleges éghajlati adottságai miatt gyógyító, rekreációs vagy egészségmegőrző hatással bír, s mint ilyen, érdemes a Szerb Köztársaság támogatására.  

Karloca foto 3HD
2025 augusztusa óta Karlóca is kiemelt éghajlati helynek minősül. Forrás: Átlátszó Vajdaság

A Szeremsegi Ingatlanfejleszto doo 2025 októberében adta be a pályázati jelentkezését a Szerbiai Fejlesztési Ügynökséghez. A döntést, mely szerint a hotel 5,87 millió euró támogatást kapott, a Gazdaságfejlesztési Tanács hozta meg tavaly december 1-jén, majd 5-én alá is írták a szerződést.  

A pályázati döntés értelmében a Szeremsegi Ingatlanfejleszto doo új vezetése vállalta, hogy:  

  • 2026 végéig befejezi a projektet;
  • nem kevesebb, mint 29,38 millió eurót fektet be, amiből legalább 25% önrész; 
  • 2026 végéig legalább 30 új munkavállalót kezd el foglalkoztatni teljes munkaidőben, állandó munkaviszonyban; 
  • a 30 új alkalmazott átlag havi fizetésére két évig legalább bruttó 1110 eurót fordít személyenként;  
  • a fizetések legalább 20%-kal magasabbak lesznek a minimálbérnél; 
  • legalább öt évig nem csökkenti az állandó munkaviszonyban foglalkoztatottak számát 31 alá; 
  • valamint lehetőséget biztosít a középiskolások és egyetemi hallgatók gyakorlati tapasztalatszerzésére a hotelben. 

A támogatás kifizetésének ütemezése eredetileg két részletről szólt, és a nagyobb hányadot csak 2027-ben folyósította volna a szerb kormány. A kedvezményezett kérésére azonban még tavaly év vége előtt aláírták a szerződés 1. számú kiegészítését, amely szerint az ütemezést három részre osztják. Az első, 202.500,02 eurót (3,44%) tartalmazó részletet 2025-ben már meg is kapta a felhasználó. Az összeg 87,96%-át 2026-ban, a fennmaradó 8,59%-ot pedig 2027-ben kapja meg a beruházó.


Ha tetszett ez a cikk, légy a rendszeres patronálónk, vagy hívj meg egy kávéra:


Szöveg: Gyurkovics Virág
Adatvizualizáció: Dancsó Andrea
A cégadatokat az Opten szolgáltatta.
Nyitókép: A Hotel Karlóca épülete 2026. január 30-án. Forrás: Átlátszó Vajdaság

Gyurkovics Virág
About Gyurkovics Virág 65 Articles
Gyurkovics Virág 1987-ben született Szabadkán. Újságírói pályáját 2009-ben a Vajdaság Ma hírportálnál kezdte. 2012-től a Hét Nap hetilap újságírója, 2014-től a művelődési rovat szerkesztője. 2017-től szabadúszó újságíróként közölte publicisztikáit és tényfeltáró cikkeit a többi között az Átlátszó, az Átlátszó Erdély, a KRIK, a CINS, az Autonómia, a Dunszt és a Napunk online felületein, valamint a Családi Kör hetilap hasábjain. 2023-ban elindította az Átlátszó Vajdaságot. A Vajdasági Független Újságírók Egyesületének (NDNV) a tagja.