A közelmúltban két választáson vett részt a vajdasági magyarság: június 2-án a szerbiai önkormányzati választásokra, június 9-én pedig az Európai Parlament magyarországi képviselőinek megválasztására került sor. Utóbbin azok a kettős állampolgárok vehettek részt, akik előzetesen jelentkeztek az európai parlamenti választásra vonatkozó névjegyzékbe.
A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) párhuzamos kampányt folytatott a választásokat megelőző periódusban, mellyel mindkét voksoláson igyekezett részvételre buzdítani a polgárokat. A VMSZ képviselői számos vajdasági helyszínre ellátogattak, hogy megtekintsék azokat a beruházásokat, amelyek létrejöttében a párt közbenjárt, és amelyek a magyar kormány révén jórészt anyaországi támogatásból valósultak meg.
A kampány részeként Dr. Pásztor Bálint, a VMSZ elnöke áprilisban személyes látogatást tett Orbán Viktor miniszterelnöknél, Magyarországról pedig ide látogatott többek között
- Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter,
- Várhelyi Olivér bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős uniós biztos,
- Deutsch Tamás, a Fidesz–KDNP EP-listavezetője,
- Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszterhelyettese,
- Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke, kormánybiztos, országgyűlési képviselő, valamint
- Gál Kinga, a Fidesz alelnöke és a Fidesz–KDNP EP-képviselőjelöltje is.
Továbbá azoknak a Prosperitati Alapítvány által kiírt pályázatoknak az eredményeit is kihirdették, amelyeket még a 2023 decemberében megtartott, szerbiai előrehozott parlamenti és vajdasági tartományi választások előtt írt ki az alapítvány.
A választási eredményeket már többen is elemezték, például itt, itt és itt. Mi arra voltunk kíváncsiak, hogyan alakult a szerbiai önkormányzati és a magyarországi EP-választásokon megmutatkozott részvételi arány az elvándorlás, illetve a kettős állampolgárság és a választói névjegyzékbe történő regisztráció viszonylatában.
A szerbiai választási eredmények nem tükrözik az elvándorlás mértékét – legalábbis egyelőre
A VMSZ a 2024-es önkormányzati választásokon – csakúgy, mint az előző két alkalommal – negyvenöt vajdasági községből huszonháromban indított jelöltlistát. A legerősebb vajdasági magyar párt továbbra is Észak-Bácskában kapja a legtöbb szavazatot: Szabadkán, Topolyán, valamint a Tisza-mentén.
Az összesített szavazatszámok szerint a korábbi önkormányzati választásokat tekintve
a VMSZ az utóbbi tizenkét év második legjobb eredményét érte el 57 725 szavazattal.
Annak ellenére született ilyen szavazatszám, hogy a két választás között lezajlott népszámlálásból kiderült: a magukat vajdasági magyar nemzetiségűnek vallók lélekszáma 2011 óta csaknem hetvenezerrel csökkent.
Eszerint a részvételi arány is magasabb volt: az itt maradottak bő 30%-a támogatta a VMSZ-t. Az idei önkormányzati választáson tehát arányaiban vagy minden eddiginél magasabb volt а részvételi hajlandóság a magyarok körében, vagy megállapíthatjuk, hogy
az elvándorlásban eddig sem a VMSZ szavazóbázisa volt a leginkább érintett.
A bő tízéves diadal ellenére a VMSZ összességében több mint tízezer szavazatot veszített. Hét településen volt 20%-ot meghaladó szavazatcsökkenés (Pancsova, Kevevára, Magyarcsernye, Újvidék, Óbecse, Zombor és Törökbecse). A negatív rekord a magyarok által lakott legnépesebb településen, Szabadkán volt megfigyelhető, ahol 3354-gyel kevesebben szavaztak a pártra, ami 19,58%-os csökkenés a 2020-as adatokhoz képest.
Pozitív eredmény ugyanakkor a Zichyfalván (Plandište) felmutatott 533-as szavazatszám, hiszen abban a községben a VMSZ 2008 óta nem indított jelöltlistát – akkor is csak a több vajdasági magyar pártot tömörítő Magyar Koalíció keretében.
Összehasonlításként: a szerbiai parlamenti választásokon tavaly decemberben ennél is magasabb szavazatszámot ért el a VMSZ. Akkor közel 65 ezer szavazatot szerzett a párt azzal a kampánnyal, melyet Elnökünkért címmel, az október végén elhunyt korábbi pártelnök, Pásztor István emlékének ajánlott.
Mindkét típusú szerbiai választás eredményeinél megfigyelhető, hogy 2012 körül a Demokrata Párt magyarok körében bekövetkezett népszerűségének felerősödése, 2016-ban pedig a VMSZ belső konfliktusai, és ezzel párhuzamosan – az azóta már csak egy-két önkormányzatban működő – Magyar Mozgalom létrejötte okozott némi visszaesést a párt támogatottságában.
Továbbá az is kiolvasható, hogy 2020 nyarán – a pandémia első évében – megtartott választások alkalmával rendkívüli módon ugrott meg a részvétel. Ennek az lehet a magyarázata, hogy egyrészt a választás idejére feloldották a járvány miatt bevezetett határzárat, másrészt abban az évben az ellenzék bojkottálta a választásokon való megmérettetést. Mindezt a Szerbiában kormányzó Szerb Haladó Párttal koalícióban álló VMSZ-nek sikerült az előnyére fordítani.
Ugyanakkor egyes községekben nagyobb arányban emelkedett a Szerb Haladó Pártra leadott voksok száma, mint ahogyan arra a lakosság összetételéből következtetni lehetne. Ilyen község például a többségében magyarlakta Kishegyes, ahol a magyar fölény ellenére mégis a többségi kormánypárt győzött – felvetve ezzel annak lehetőségét, hogy
a Szerb Haladó Párt egyre nagyobb teret nyer a vajdasági magyar szavazók körében.
Amennyiben ez a tendencia tovább növekszik, az a VMSZ pozícióinak további gyengülését eredményezheti.
A fenti ábrákon egyedül a VMSZ eredményeit tüntettük fel. Ennek oka, hogy a mai vajdasági magyar politikai színtéren már legfeljebb helyi szinten akadnak magyar kihívói a pártnak egy-egy ellenzéki tömörülés vagy polgári csoport formájában. A magyar kisebbségen belüli ellenzék támogatottsága ezért nehezen lenne mérhető.
Hideg számítás és ideológiai maszlag
A levélszavazás lehetősége a 2014-es országgyűlési választások óta létezik Magyarországon. Ennek előzménye, hogy a magyar Országgyűlés 2010 májusában, az MSZP-kormány sikeres leváltása után meghirdette a Nemzeti Együttműködés Rendszerét, amelyben úgy fogalmaz:
„A Nemzeti Ügyek Kormánya a határon túl élő magyarságot is részévé teszi a Nemzeti Együttműködés Rendszerének.”
Ezt követően módosította a magyar állampolgárságról szóló törvényt, bevezetve a kedvezményes honosítási eljárást, majd 2013-ban elfogadta az új választási törvényt, amely lehetővé teszi a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok felvételét a levélben szavazók névjegyzékébe.
A külhoni magyar állampolgárok így részt vehettek a második Orbán-kormány újraválasztásában
– igaz, akkor még jóval kisebb arányban éltek ezzel a lehetőséggel.
Szerbiában a kettős állampolgársággal rendelkezők – akkori létszámának – 23%-a iratkozott fel a választói névjegyzékbe, és 14%-uk adott le érvényes szavazatot, számszerűen 17 521-et.
Ezért a VMSZ a 2018-as országgyűlési választásokra készülve terepi kampányt indított a választói névjegyzékbe való regisztrációra, valamint a szavazáson való részvételre buzdítva. 2018-ra már az időközben megszaporodott honosított vajdaságiak 31%-a regisztrált a választói névjegyzékbe, és összesen 36 163 érvényes levélszavazatot adtak le, ami a szerbiai honosítottak 21%-át tette ki.
A magyar kormány helyi partnere a 2022-es országgyűlési választások előtt ismét a választói névjegyzékbe való regisztrációra buzdított. Akkor már 188 668 fő rendelkezett magyar állampolgársággal Szerbiában. Közülük 68 492 fő regisztrált a választói névjegyzékbe, és 44 729-en adtak le érvényes szavazatot, ami a vajdasági honosítottak 24%-át tette ki.
A levélszavazatok tisztasága az idei európai parlamenti választások alkalmával is hasonlóan megkérdőjelezhető volt, mint 2022-ben, az országgyűlési választások alkalmával.
A levélszavazatok kézbesítésével eredetileg megbízott Concordia Minoritatis Hungaricae Polgári Egyesület (CMH) még áprilisban küldött ki a sajtó képviselőinek egy tájékoztatást arról, kihez fordulhatnak segítségért a névjegyzékbe vétel, illetve az adatmódosítás kapcsán a magyarországi lakcímmel nem rendelkező vajdasági magyar állampolgárok. A CMH-nak hat városban van irodája, más településeken a CMH külmunkatársaihoz fordulhattak az érdeklődők.
Ahol pedig se CMH-iroda, se -külmunkatárs nem volt, ott a helyi VMSZ-iroda, illetve -irodavezető elérhetősége volt megadva.
A regisztrációs kampány után pedig jöhetett a levélcsomagok kézbesítése, amiben – olvasói beszámolók szerint – idén is VMSZ-es aktivisták segédkeztek. Jóllehet a két évvel ezelőtti negatív hírverést elkerülendő, gondosan ügyeltek arra, hogy azok a választópolgárok, akiknek a szavazatára bizonyosan nem számíthatnak, a postaládájukban találják a levélcsomagot, míg sokan mások személyesen kapták meg azt. Sőt, igény szerint a kitöltésben és a begyűjtésben is kérhettek segítséget.
Vajdaságban azért is lehetett tétje a választásnak, mert
a Fidesz–KDNP EP-listáján szerepelt Vicsek Annamária, a VMSZ alelnöke és elnökségi tagja.
Vicsek korábban a párt köztársasági parlamenti képviselője és oktatási államtitkár is volt. A vajdasági EP-jelölt a Fidesz–KDNP listájának 8. helyén szerepelt, és be is jutott az Európa Parlamentbe, amivel a VMSZ korábbi delegáltját, a tisztségét Brüsszelben két mandátum erejéig betöltő Deli Andort váltja.
A vajdasági magyarok közül – a 2023-as adatok szerint – 190 389 főnek van kettős állampolgársága. Közülük 66 704-en iratkoztak fel az EP-választás regiszterébe, és 40 712-en adtak le érvényes szavazatot, ami a névjegyzékben szereplők több mint 60%-a.
Arra nincsenek külön adatok a Nemzeti Választási Iroda (NVI) oldalán, hogy a levélszavazatok közül országos szinten melyik listára hány szavazat érkezett. Az összesített eredményekből annyi látszik csupán, hogy a Fidesz–KDNP kapta az érvényes szavazatok 90,03%-át, valamint hogy az 59 008 érvényes levélszavazat közül a Szerbiából érkező 40 712 csaknem az összes érvényes levélszavazat 70%-át teszi ki.
A folyamatos mozgósítás ellenére mégsem emelkedik a magyarországi választáson részt vevők – vagy legalábbis az érvényes szavazatot leadók – száma. A VMSZ-szavazók átlagos szerbiai eredményeit tekintve a legutóbbi levélszavazáson 30%-kal alacsonyabb volt a részvétel.
Mindeközben Vajdaságban átrajzolódik a magyar lakosság térképe
Az Átlátszó Vajdaság korábban részletes cikket írt arról, hogyan alakult a vajdasági magyarok lélekszáma az elmúlt bő tíz évben. A magukat magyar nemzetiségűnek vallók száma 11 év alatt 253 899-ről 184 442-re csökkent. Azoknak a száma pedig, akik magukat magyar anyanyelvűnek vallják, még ennél is alacsonyabb.
Községi szinten a legnagyobb fogyás Szabadkán volt tapasztalható, ahol a 2011-ben mért 50 621 főhöz képest 14 472 fővel lettek kevesebben. Az észak-vajdasági város azonban még így is a magyarok által legnagyobb számban lakott település. A 2022-es népszámlálás alkalmával 36 149-en vallották magukat magyarnak. A legkevesebb magyar a dél-szerémségi Pecsince (Pećinci) községben él, ahol 11 év alatt 9-ről 8-ra csökkent a magyar anyanyelvűek száma.
A VMSZ a népszámlálási adatok 2023 áprilisában történő publikálása után közleményt adott ki, melyben elutasította a saját felelősségét: „A napokban, a számok közzétételétől errefelé folyamatosan többen a nemzetegyesítést, a magyar állampolgárságot kiáltották ki főbűnösnek a számok alakulása miatt.
A VMSZ ezúton is a lehető leghatározottabban elutasítja ezt az álláspontot, különösen azért, mert politikailag rövidlátó, erkölcsileg súlyosan aggályos, a vajdasági magyarok sok tízezrére, akik igényelték a magyar állampolgárságot, mélységesen, bűnös módon sértő és megalázó. A magunk részéről eddig is, most is és ezután is a lehető legerélyesebben elutasítjuk ezt a véleményt. Ezt tettük tettekkel is az elmúlt több mint tíz évben, amikor
arra biztattuk a vajdasági magyarokat, éljenek a nemzetegyesítés esélyével és lehetőségével.
Az Elnökség sziklaszilárdan ma is úgy gondolja, ez volt a VMSZ részéről az egyedül vállalható, becsületes álláspont és eljárás.”
A vajdasági magyarok létszámcsökkenése természetesen komplexebb annál, semmint hogy egyedül a kettős állampolgárság intézményét terhelje érte a felelősség. Badis Róbert szociológus szerint a vajdasági magyarok fogyatkozását három faktor okozza: az alacsony születésszám, az elvándorlás és az asszimiláció.
A vajdasági magyarság mindennek hatására negatív demográfiai spirálba került, amit ugyanakkor az egyszerűsített honosítási eljárás bevezetése – becslése szerint – mintegy 40%-kal gyorsított fel.
Ezt a – közvetve a kettős állampolgárságnak, és az ezzel együtt járó EU-s útlevélnek tulajdonítható – elvándorlási folyamatot már a magyar kormány részéről a Prosperitati Alapítvány, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. és egyéb támogató szervek által utólag a Vajdaságba folyósított eddigi több száz milliárd forint sem tudta megakadályozni.
Szöveg: Gyurkovics Virág
Adatvizualizáció: Szabó Krisztián (Átlátszó), Dancsó Andrea (Átlátszó Vajdaság)
Nyitókép: A Vajdaságban is kampányolt a Fidesz–KDNP: EP-óriásplakát a palicsi úton. Forrás: Átlátszó Vajdaság
