A több órán át tartó veszteglés a határátkelés kényszerű, mégis állandó velejárója a szerb–magyar határszakaszon történő átlépésnek. Kiváltképp igaz ez az ünnepi időszakokra, valamint a nyári szabadságok idejére. Ugyanakkor már egy hosszú hétvége is okot adhat arra, hogy elvörösödjön a BorderWatcher applikáció, és a Határfigyelők közösségi oldala is izzon a várakozások miatt elégedetlenkedő hozzászólásoktól.
A jelenség elsősorban a határ mellett élő ingázókat, valamint a nyugat-európai vendégmunkásokat érinti, akik az elmúlt évek során sok bosszúság árán megtanulták, hogy ugyan a sorban állást nagy valószínűséggel nem úszhatják meg, de legalább tájékozódhatnak arról, melyik határon mennyi veszteglésre számíthatnak. Az adatok alapján mérlegelhetik, mi éri meg nekik jobban: letérni az autópályáról, kerülni egy akár több tíz kilométeres szakaszon, de egy kisebb, közúti átkelőn gyorsabban átjutni az ellenőrzésen, vagy a pályán maradni, és átaraszolni a hosszú sorokon – még ha ez hatványozottan tovább tart is.
Az Átlátszó Vajdaság az Átlátszóval együttműködve tavaly ősszel átfogó elemzést készített a szerb–magyar határátkelők helyzetéről. A kimutatások és a személyes tapasztalataink is azt támasztották alá, hogy a kisebb közúti határátlépő helyeken – a járművek számához képest is – tovább lassította az átkelést az ellenőrzési folyamat tempója.
Azóta többször is módosult a Horgos–Röszke 2 közúti átkelő nyitvatartási ideje, továbbá elindult a Szabadka és Szeged közötti vasúti személyforgalom is. Megnéztük, hogy mindez milyen hatással volt a határon eltöltött várakozási időre.
Nem született tartós megoldás
A tavaly ősszel megjelent cikkünkben felsoroltunk néhány, a civilek által megfogalmazott megoldási javaslatot is. Közülük kiemeltük például a Horgos–Röszke 2 közúti határátkelő 24 órás üzemeltetését, egy külön személy kijelölését a gyalogosok okmányainak ellenőrzésére, valamint hogy a kishatárátkelő forgalmi irányának módosítása ne érintse a gyalogosokat.
Az éjjel-nappali nyitvatartásra vonatkozó javaslat hamarosan teljesült is – igaz, csak ideiglenesen.
2023 novemberében dr. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) – akkor még megbízott – elnöke bejelentette, hogy a Horgos–Röszke 2 határátkelő nyitvatartási ideje november 20-tól 24 órára hosszabbodik. Hamarosan az is kiderült azonban, hogy a hosszabbítás nem örökre szól: január végéig tart.
A közösségi oldalakon fel is rótták a VMSZ egyik képviselőjének, hogy mindössze propagandafogásról van szó, hiszen a probléma évek óta fennáll, de csak a december 17-én esedékes szerb köztársasági parlamenti választások előtt találtak rá megoldást.
Január végén aztán a magyar rendőség közölt tájékoztatást arról, hogy a határátlépés gyorsítása és a várakozási idők csökkentése érdekében március 20-ig fenntartják a Röszke közúti határátkelőhely 24 órás nyitvatartási idejét.
Március 6-án Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere közös sajtótájékoztatót tartott Pásztor Bálinttal, melyen a Szerbia és Magyarország közötti jó kapcsolat mutatójaként hivatkozott a határ jobb átjárhatóságára. Mint mondta:
„a VMSZ kérésére úgy döntöttünk, hogy a Röszke–Horgos 2 kishatár-átkelőhely működtetését a korlátozott nyitvatartásról átállítjuk 24 órás nyitvatartásra”.
Pásztor Bálint pedig úgy fogalmazott: „nagyon fontos vajdasági magyar szempontból az, hogy a Horgos–Röszke 2 határátkelő 0–24-ben fog működni a jövőben is”.
Két héttel a közös sajtótájékoztató után mégis rövidítették a határátkelőhely nyitvatartási idejét.
A várakozó utasokat március 21-én a határőrök tájékoztatták arról, hogy 19 órakor bezár Röszkén a közúti átkelő. A magyar rendőrség ugyanis azzal számolt, hogy visszaáll a 7-től 19 óráig tartó nyitvatartás, mivel a határrendészeket hivatalosan senki sem értesítette, hogy március 20-a után továbbra is éjjel-nappal kellene üzemeltetni az átkelőt.
Az egész napos találgatásoknak végül Pásztor Bálint nyilatkozata vetett véget. Mint közölte, utasszámlálás folyt, és a számok a vizsgált periódusban azt mutatták, hogy este 11 és reggel 5 óra között átlagosan 20–30 fő lépi át a kishatárt.
Következésképpen visszaállt volna a 7-től 19 óráig tartó nyitvatartás, de a magyar és a szerb belügyminiszterrel, Pintér Sándorral és Bratislav Gašićtyal folytatott telefonos egyeztetés eredményeként megállapodtak egy meghosszabbított nyitvatartási időben: a Horgos–Röszke 2 közúti határátkelő reggel 5 és 23 óra között üzemel.
Statisztikailag jó eredményt hozott a kishatárátkelő munkaidejének meghosszabbítása
Jóllehet a magyarországi rendőrség oldalán vannak becsült adatok az átkelés idejéről, ezek jellemzően mindig kevesebb várakozási időt jelölnek a ténylegesnél. A valóságnak megfelelőbb képet nyújt a BorderWatcher applikáció, amely a közlekedők tapasztalataira épít, és a legpontosabb képet akkor adja, ha minél több információt osztanak meg rajta a felhasználók.
Tekintettel arra, hogy a határon történő várakozás első elemzését tavaly nyáron készítettük, az applikáció adatait – július végével bezárólag – immár egyéves távlatban is összehasonlíthatjuk. Az infografikákból kiolvasható, hogy míg például a H1–R1 átkelőn megközelítőleg ugyanannyi volt az átlagos várakozási idő, mint tavaly ilyenkor, a H2–R2 átkelőn abban a néhány hónapos periódusban, amikor éjjel-nappal üzemelt a kishatár, jelentősen mérséklődött a várakozás.
A november 20-tól március 20-ig tartó időszakban, amikor 24 órás volt a nyitvatartás, a leghosszabb várakozási idő mindössze kétszer érte el a 300 percet (5h), az átlagos várakozási idő pedig összesen hatszor haladta meg a 60 percet. A legmagasabb átlag Szerbiából Magyarországra 85 perc (1h 25′), Magyarországról Szerbiába pedig 108 perc (1h 48′) volt, de a négyhónapos periódus átlaga jellemzően mindkét irányban 10–19 perc között mozgott.
Az ábra interaktív. Kattintson a legördülő menüre a határátkelő kiválasztásához!
Március 21-e, vagyis az 5-től 23 óráig tartó üzemidő bevezetése és július vége között a Horgos–Röszke 2 közúti átkelőn szintén nem volt 300 percet (5h) meghaladó várakozás. Az átlagos várakozási idő Szerbiából Magyarországra tizenkétszer, ellenkező irányba pedig háromszor haladta meg a 60 percet. A maximum átlag mindkét irányban 109 perc (1h 49′) volt. A márciustól júliusig eltelt négy hónapban ugyanakkor mindkét irányban 18–26 perc közötti várakozás volt jellemző.
Az alábbi ábrán bemutatott adatsor bő egy év átlagos várakozási idejét mutatja be percekben kifejezve. Halványabb színnel jelöltük a tavalyi értékeket egészen a november 20-ai üzemidő-módosításig, az azóta keletkezett friss adatokat pedig sötétebb színnel jelöltük.
A várakozási idő leglátványosabb csökkenése éppen a röszkei közúti átkelőn – azon belül a Magyarországról Szerbiába tartó szakaszon – mutatkozik meg. Annak ellenére, hogy utóbbi csaknem három hónappal hosszabb periódust foglal magába, összességében mintegy 900 perccel (15h) rövidült a várakozási idő a 12 órás nyitvatartás időintervallumához képest.
A veszteglési idő annak dacára csökkent, hogy a Horgos–Röszke 2 közúti határátkelőn 2024 első 7 hónapjában 40%-kal többen lépték át a szerb–magyar határt a 2023-as év azonos időszakához képest. Ez számszerűen 60 ezer utassal többet jelent. Január és július között összesen 207 503 utas lépte át a H2–R2 határt. De ha csak a júliusi adatokat nézzük, akkor is mintegy 60%-kal, 13 ezer utassal volt több idén, mint tavaly ilyenkor.
Augusztus közepén, éjféltájt – miután 23 órakor bezárt a Horgos–Röszke 2 közúti határátkelő –, a Google Maps közlekedési élőképén látható, hogy a sor még az üzemidőn kívül is megmaradt. Ezek az utazók inkább megvárják a hajnali 5 órai nyitást, addig pedig pihennek, semmint hogy egy éjjel-nappali határon egész éjszaka araszoljanak.
A nagy mennyiségű járműforgalommal tehát továbbra sem tud mit kezdeni a rendszer.
Célszerűbb lenne a nyitvatartást szükség szerint – abban az évi néhány forgalmasabb periódusban, mint amilyenek a karácsonyi és húsvéti ünnepek, valamint a nyári szabadságok – mégis 24 órás üzemidőre állítani néhány kisebb átkelőn is.
Időközben kilátásba helyezték a korábban ígért, új határellenőrzési rendszer, az EES (Entry/Exit System) bevezetését is. Ez egy automatizált informatikai megoldás, amely rögzíti az utazók személyes és biometrikus adatait (ujjlenyomatot szkennel és arcképet készít). Az ellenőrzés a schengeni övezetbe való belépésnél a harmadik országbeli személyekre vonatkozik, de közvetve érinti az EU-s állampolgárokat is, hiszen a legtöbb határon nincs külön EU-sáv, vagy legalábbis nincs használatban.
Tavaly megírtuk, hogy a szerb–magyar határon már 2023 tavaszán felszerelték a rendszer működéséhez szükséges, a harmadik országbeli állampolgárok ujjlenyomatvételére és fényképezésére szolgáló berendezéseket. Az EES üzembe helyezésének időpontját korábban többször elhalasztották, bevezetése a legújabb tájékoztatás szerint november 10-től várható.
November óta több mint ötvenezren lépték át a határt vasúton
A migrációs válság kezdetén, 2015 szeptemberében eredetileg ideiglenesen állították le a vasúti forgalmat Szabadka és Szeged között, miután fizikai határzár – szögesdrótkerítés – épült a szerb–magyar határon. A vasútvonal mentén egy szögesdróttal megerősített vasúti kocsi képezte a határzárat.
A vonal újraindítása helyett, az alacsony utasszámra hivatkozva, október végével megszüntették a Röszke–Szeged, és ezzel a nemzetközi Szabadka–Szeged járatot is. Egy 2012-es tanulmány szerint az alacsony utasszámért elsősorban a kevés járatszám, a magas menetidő, a rossz pályaállapotok és az ebből következő megbízhatatlanság volt felelős.
A pályafelújítás szükségessége még 2010-ben vált égetővé. A szerb oldalon akkorra már mind a vágányok, mind a vasúti kocsik olyan rossz állapotban voltak, hogy az utasoknak a röszkei határon le kellett szállniuk a szerb szerelvényről, az „Ezüst Nyílról”, és át kellett szállniuk a magyar Bzmot dízel motorkocsira, amit a köznyelvben csak „Piroskának” hívtak.
A Szabadka–Szeged vasútvonal felújítására azonban több mint tíz évet kellett várni.
A szándékról a szerb és a magyar kormány a 2019 áprilisában megtartott közös kormányülésen állapodott meg. A rekonstrukciót végül 2021-ben kezdték el. A munkálatokat eredetileg 2022 novemberére kellett volna befejezni, és a szerb oldal 6 hónap alatt el is készült, ám a magyar szakasz jelentős csúszásban volt, így a Szabadka–Szeged vonat végül – nyolc év kimaradás után – 2023. november 28-án indult el újra.
A két alföldi város között napi öt vonatpár közlekedik. A beígért 30 perces menetidőt azonban nem sikerült betartani, a 45 kilométeres szakasz megtétele – a határellenőrzéssel együtt – 75 percet vesz igénybe.
A KSH adatai szerint egyre többeknek jelent alternatívát a vasúti közlekedés. Szerbiából Magyarországra az indulástól december végéig eltelt bő egy hónapban csaknem ötezren utaztak egy irányba. Az első negyedévben több mint 9 ezren, a második negyedévben pedig több mint 13 ezren. Ez bő fél év alatt oda-vissza összesen 55 953 utast jelent, ami megközelítőleg annyi, mint a 2015-ös megszűnés előtti két és fél év utasszáma összesen.
A Szabadkát Budapesttel közvetlenül összekötő, kelebiai vasútvonalon 2020-ban szűnt meg a nemzetközi közlekedés. Jelenleg ennek a szakasznak a felújítása zajlik a Budapest–Belgrád reláción épülő gyorsvasút részeként. A 2021 októberi alapkőletételkor még úgy volt, hogy a munkálatoknak 2025-re kell befejeződnie.
A szerbiai szakasz első felét, a Belgrádtól Újvidékig tartó vonalat 2022 márciusában avatták fel, az Újvidék–Szabadka vonal rekonstrukcióját pedig még az idén befejezhetik. A magyarországi szakaszon ugyanakkor – a Szeged–Szabadka vonalhoz hasonlóan – ismét csúszásokra lehet számítani, hiszen a legújabb tájékoztatás szerint a vonat két főváros közötti újraindulásának legvalószínűbb időpontja 2026 nyara.
Szerbia és Magyarország között további vasútfejlesztéseket is terveznek. Szijjártó Péter decemberi szabadkai látogatása alkalmával arról nyilatkozott, hogy rövidesen a Szabadka–Baja vasútvonalat is felújítják.
Szöveg: Gyurkovics Virág
Adatvizualizációk: Szabó Krisztián (Átlátszó), Dancsó Andrea (Átlátszó Vajdaság)
A nyitóképen a Horgos–Röszke 1 autópálya-átkelő 2024. augusztus 16-án. Forrás: Átlátszó Vajdaság
