Sokan felkapták a fejüket, amikor a magyar kormány bejelentette, hogy kiterjeszti a – Kárpát-medencében népszerű – gazdaságfejlesztési programját a nem szomszédos boszniai Szerb Köztársaság (BSZK) területére is. Amióta Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Milorad Dodik boszniai szerb elnök barátsága elmélyült, egyre több területen hallani, hogy Magyarország olykor támogatóként, máskor befektetőként jelenik meg a BSZK piacán.
Ez a gazdaságfejlesztési program hozzájárult Milorad Dodik népszerűségéhez, valamint ahhoz, hogy pártja megőrizze vezető pozícióit a 2022-es választások alkalmával.
A támogatás keretében két körben 2176 pályázatot hagytak jóvá, azonban a kedvezményezett gazdák jelentős túlárazásokról számoltak be. A 30%-os önrész sokszor megközelítette a hasonló kategóriájú termékek reálértékét.
A magyar adófizetők eddig több mint 30 millió euróval járultak hozzá ahhoz, hogy a boszniai szerb gazdák kedvezményes gépvásárlásán keresztül egyes magyarországi gyártók és forgalmazók közel 50 millió eurós forgalmat bonyolítsanak le Bosznia-Hercegovinában.
Felelős szomszédság, kiterjesztett gazdaságfejlesztési támogatás
A BSZK miniszterelnöke, Radovan Višković a 2021 novemberi, magyar és boszniai szerb kormány közötti találkozót követően már előrevetítette, hogy a magyar delegáció látogatása alkalmával egyfajta gazdasági támogatásról is tárgyaltak.
Ez volt az a találkozó, amelyről a magyar sajtó megírta, hogy Orbán Viktor miniszterelnököt a honvédség egy másik repülőgépe is elkísérte Banja Lukába. A széleskörű magyar delegációból azonban – melynek Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Pósa Krisztián, Bosznia-Hercegovina magyar nagykövete is részese volt – senki sem nyilatkozott a sajtónak. A munkaebéd zárt ajtók mögött zajlott.
A Miniszterelnöki Kabinetiroda a találkozó után, Orbán Viktor nevében, kiadott egy sajtóközleményt. Eszerint a magyar kormánynak fontos a térség fejlődése, ezért kiterjesztik a felelős szomszédság nevű gazdasági programot a BSZK területére is.
„Itt is támogatni fogjuk a kis- és középvállalkozókat, és ezzel lehetőséget teremtünk a magyar vállalkozók itteni munkája előtt is”
– áll a közleményben. Első körben egy 35 millió euró összegnek megfelelő fejlesztési támogatásra írnak ki pályázatot Bosznia-Hercegovina szerb köztársasági területén – ezt már Szijjártó Péter jelentette be 2022 júliusában Banja Lukában.
A vállalkozásfejlesztési program keretében legfeljebb 25 ezer euró értékű, és legfeljebb 70%-os intenzitású támogatást kínálnak mezőgazdasági gépek és kapcsolható eszközök vásárlására, amennyiben magyar gyártótól vagy forgalmazótól szerzik be azokat. Ezzel mind a magyar gazdaságot, mind a BSZK gazdaságának fejlődését kívánják elősegíteni.
Vajdaságban ekkor már hat éve működött a régió terület- és gazdaságfejlesztési programjaként elindított Prosperitati Alapítvány, amely 2021-ig mintegy 250 millió euró összegben döntött támogatásokról. Ezek egy részét vissza nem térítendő támogatás, a másik részét pedig kedvezményes hitel formájában folyósították a nyertes pályázóknak.
Vajdaságban sajátos vetülete volt ennek a támogatási programnak, hiszen az akkor ismeretes népszámlálási adatok szerint hivatalosan még 250 ezerhez közelített a vajdasági magyarok lélekszáma, ugyanakkor érezni lehetett, hogy a tömeges elvándorlás visszafordíthatatlan demográfiai katasztrófát sejtet. A 2022-es népszámlálási adatok be is igazolták ezeket az aggodalmakat, amikor azzal szembesítették a vajdasági magyarokat, hogy számuk mintegy 70 ezerrel csökkent, és ezzel a lélektani 200 ezer alá esett. A vajdasági gazdaságfejlesztési program a helyi magyar vállalkozások megerősítésével ezt a negatív demográfiai tendenciát próbálta mérsékelni.
A BSZK-ban ezzel szemben nehéz lenne a helyi magyarság megtartásával érvelni a támogatás mellett, hiszen a legutóbbi, 2013-as népszámlálási adatok szerint a szerb entitás területén mindössze 166 magyar él, és számuk országos szinten sem közelíti meg az ezret. Kettős állampolgársággal – Budapest Főváros Kormányhivatala 2023. októberi adatai szerint – mintegy 360-an rendelkeznek az országban.
Akkor mégis milyen érdeke fűződik Magyarországnak a boszniai szerb entitás támogatásához?
Mint arra az előző cikkünkben rámutattunk, Milorad Dodik az utóbbi években, amióta az Amerikai Egyesült Államok szankciókat vezetett be vele szemben, fokozottan nehéz helyzetben volt. Ellehetetlenítették, hogy a hozzá vagy a családjához köthető vállalkozások gazdasági tevékenységet folytassanak.
Ez a választások tekintetében meglehetősen korlátozta Dodik és pártja lehetőségeit, holott azoknak nagy volt a tétje, miután a legutóbbi önkormányzati választásokon, 2020-ban nem szerepeltek túl jól. Az SNSD (Savez nezavisnih socijaldemokrata – Független Szociáldemokraták Szövetsége) annak ellenére, hogy a szerb entitás szintjén a választók többségének bizalmát élvezi – Budapesthez hasonlóan – elvesztette többségi támogatottságát a fővárosban. Banja Luka akkor a PDP (Partija Demokratskog Progresa – Demokratikus Fejlődés Pártja) jelöltjét választotta polgármesternek, aki fölényes győzelemmel vette át a városvezetést.
Dodik aggodalma tehát nem volt alaptalan, új stratégiát kellett találnia ahhoz, hogy megőrizze vezető pozícióját a BSZK-ban. Ebben segített neki legújabb szövetségese, Orbán Viktor.
A legjobbkor érkezett a magyar tőke
A gazdaságfejlesztési támogatásra vonatkozó pályázatok lebonyolítására a BSZK kormányának kezdeményezésére külön szervezetet hoztak létre, a Progressus Boszniai Szerb Köztársaság Fenntartható Fejlődéséért Alapítványt, melynek – mezőgazdasági expóval egybekötött – megnyitóját 2022. augusztus 31-én tartották. A ceremónián jelen volt Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára és miniszterhelyettese.
Az eseményről Milorad Dodik videóban számolt be a közösségi oldalán: „Tudom, mit jelent a mezőgazdasági termelők verejtékével átitatni a földet. Itt az idő, hogy a lehető legtöbb gépet és felszerelést alkalmazzuk. Ezért nemes a magyar kormány és a magyar állam részéről, hogy megteremtette ennek lehetőségét. Kérem önöket, hogy habozás nélkül fejezzék ki érdeklődésüket, és ha túllépik a megadott keretet, akkor megoldást találunk arra, hogy mindenkinek az igényeit kielégítsük, reagáljunk, és további forrásokat biztosítsunk a BSZK kormánya részéről. De mindenekelőtt
mindent megteszünk annak érdekében, hogy ez a program igazán nagy jelentőségűvé váljon”
– hangzott el Dodik megnyitóbeszédében.
Ezzel az időzítéssel az SNSD már a 2022 májusában kiírt és októberében esedékes általános választásokra kampányolt. Bosznia-Hercegovinában ez az egyik legfontosabb választás, mert egyszerre hat különböző kérdésben döntenek a polgárok:
- Bosznia-Hercegovina elnöksége;
- Bosznia-Hercegovina Parlamenti Közgyűlésének Képviselőháza;
- a Föderáció parlamentjének képviselőháza;
- a BSZK Nemzetgyűlése;
- a BSZK elnöke és alelnöke; valamint
- a Föderáció Kantonközgyűlése személyi kinevezéseiről.
A magyar kormánnyal stratégiai partneri viszonyt ápoló SNSD a fentiek közül négy választási kérdésben volt érdekelt. Orbán Viktor a választásokat megelőző napokban személyesen üzent a boszniai szerbeknek, hangsúlyozva, hogy Dodik jó barátja a magyaroknak:
„Mindig is támogattam őt, szeretnék vele a jövőben is együttműködni. Remélem, hogy a választások után erre meglesz a lehetőségem”
– fogalmazott a magyar miniszterelnök. A párt végül teljes győzelmet aratott. Bosznia-Hercegovina háromtagú (bosnyák, szerb, horvát) elnökségének szerb tagja Željka Cvijanović, az SNSD jelöltje lett (51,65%); az országos parlamentben – a szerb entitás részére fenntartott 14-ből – 6 mandátumot az SNSD képviselői foglaltak el (41,15%); a BSZK parlamentjében a 83 képviselői helyből – tíz másik párt ellenében – 29-et foglaltak el (34,63%); a BSZK elnöki posztját pedig szintén az SNSD jelöltje nyerte, Milorad Dodik személyében (47,06%).
A magyar kormány eddig több mint 30 millió eurót fordított a BSZK mezőgazdasági támogatásaira
A Progressus a 2022-es évben elindította a Banja Luka-i és térségi irodáit három másik településen, Bijeljinán, Gradiškán és Derventán, felállította a pályázati rendszert, tájékoztató körutat szervezett, és meghirdette az első pályázatot.
A Bosznia-Hercegovinában zajló vállalkozásfejlesztési program lebonyolítására a KKM még abban az évben 94,6 millió forint működési jellegű forrást biztosított a CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft.-n keresztül – lévén, hogy a lebonyolítás célországa a közép-európai térséghez tartozik. Ez körülbelül 250 ezer eurónak felel meg.
A pályázat keretében nyújtott támogatásokat csak a 2023-as évtől kezdte kifizetni az alapítvány. A támogatási program révén Magyarországon gyártott új gépek és eszközök vásárlására igényelhettek forrást a BSZK, valamint a Brčkói Körzet bejegyzett mezőgazdasággal rendelkező termelői és feldolgozói, legfeljebb 70%-os intenzitással, amennyiben az nem haladja meg a 25 000 eurót. A legalacsonyabb pályázható támogatás 2500 euró pályázatonként.
Az alapítvány munkatársai az első pályázati kör, a BTP-22 tájékoztató körútját 2022 februárjában kezdték el, és ezzel megnyílt a pályázás lehetősége is. Az első támogatott pályázatok eredményeit áprilisban hozták nyilvánosságra, mely szerint 653 mezőgazdasági termelő pályázatát bírálták el pozitívan.
A mezőgazdasági gépek önrészének kifizetését 2023. szeptember végéig kellett realizálniuk a termelőknek. Ez alapján kifizetési kérelmet a pályázók 98%-a – 641 termelő – nyújtott be az alapítványhoz. Ők voltak azok, akik valóban befizették az önrészt, ez volt ugyanis a támogatás folyósításának a feltétele. Aki sikeresen pályázott, és a beszállítónak kifizette a választott mezőgazdasági gép vagy kapcsolható eszköz minimum 30%-át, annak az alapítvány befizette a vételár fennmaradó részét.
Ez a pályázati kör körülbelül 1200 gépet foglalt magába, a kézbesítést pedig 2023 júliusa és szeptembere között bonyolította le az alapítvány. A Progressus Alapítvány kérdésünkre adott válaszában azt írta, a BTP-22 keretében
a 641 nyertes pályázó összesen 13,8 millió euró értékben vásárolt mezőgazdasági gépeket a magyar kormánynak köszönhetően.
A CED válasza szerint ugyanakkor a nyertes pályázatok megvalósítói által beszerzett eszközök összértéke 12,8 millió euró, és a következőképpen alakult:
- Interkomerc d.o.o. – 8 154 229,70 euró (a cég 10 magyar gyártó gépeit/berendezéseit/eszközeit forgalmazza),
- Agroboss d.o.o. – 2 997 397,88 euró (a cég 29 magyar gyártó gépeit/berendezéseit/eszközeit forgalmazza),
- Petrix Company d.o.o. – 647 468,27 euró (a cég 6 magyar gyártó gépeit/berendezéseit/eszközeit forgalmazza),
- Kite BH d.o.o. – 509 773,42 euró – (a cég 9 magyar gyártó gépeit/berendezéseit/eszközeit forgalmazza),
- Umwelt Kft. – 233 834,00 euró,
- PZ „Agro Centar” Šipovo – 92 446,62 euró,
- Agrocoop d.o.o. – 76 271,95 euró,
- Trust Hungary Zrt. – 62 391,00 euró,
- BKL d.o.o. – 37 500,00 euró,
- „DM-Šped” d.o.o. – 34 022,00 euró,
- Prehteh d.o.o. – 17 792,96 euró.
A közérdekű adatigénylésre az Átlátszó által üzemeltetett KiMitTud közadatigénylő weboldalt használtuk. A KiMitTud segítségével azonban nem csak mi, hanem bárki könnyen és átláthatóan tud közérdekű adatot igényelni minden olyan állami, önkormányzati vagy más közfeladatot ellátó intézménytől, amely részt vesz az állam működtetésében, vagy közpénzt költ.
A második pályázatot, a BTP-23-at 2023. augusztus 1-jén írták ki. A pályázatbeadási határidő a hosszabbítással november 4-ig tartott. Ez idő alatt összesen 1579 pályázat érkezett be, melyeknek összértéke több volt, mint amennyi az alapítványnak – a CED-del kötött szerződése alapján – rendelkezésére állt.
A második kör nyertes pályázatainak rangsorát 2024. március 11-én jelentették meg a weblapon. Eszerint 1141 mezőgazdasági termelőnek és feldolgozónak ítéltek meg támogatást 17,8 millió euró értékben. Ezzel – a pályázók önrészével együtt – csaknem 28 millió euró értékű gépvásárlás valósulhat meg, amennyiben minden előzetes igény teljesítésre kerül a jelentkezők részéről. További 394 mezőgazdasági termelő és feldolgozó pályázatát forrás függvényében hagyták jóvá.
Közülük utólag, júniusban, 255 pályázónak engedélyezték a kifizetést. Az pedig egészen friss, november 26-i hír, hogy a fennmaradt 139 forrás függvényében támogatott pályázó is jóváhagyást kapott.
A második körben így 1535 pályázónak összesen 23,3 millió euró támogatást ítéltek meg, ami a 10,8 millió eurós önrésszel kiegészülve körülbelül 36,2 millió eurós forgalmat hozott a magyar beszállítóknak. Az eddigi két pályázati körben összesen 32,7 millió euró vissza nem térítendő támogatást hagyott jóvá a CED, amelyet a pályázók 15,2 millió euróval egészítenek ki.
A magyar mezőgazdasági gépgyártók így két év alatt 49,99 millió euró értékű kereskedelmet bonyolíthattak le Bosznia-Hercegovinában
– feltéve, hogy minden megítélt támogatás társfinanszírozási lehetőségével élnek is a pályázók. Az állam területén mind a behozott, mind a belföldi termékekre forgalmi adót kell fizetni, melynek értéke 17%, vagyis
Bosznia-Hercegovina büdzséje a magyarországi támogatásoknak köszönhetően 8,49 millió euró adóilletékkel gyarapodhat.
A forrás függvényében megítélt, és utólag biztosított támogatások révén a BTP-23 megvalósítási határidejét meghosszabbították, és ennél fogva egyelőre a felhasznált források összege sem végleges. A pályázóknak a záróbeszámoló elfogadásának napjától számítva hároméves fenntartási kötelezettsége van. Az alapítvány munkatársai a szerződésben foglalt kötelezettségvállalás számonkérése érdekében, a fenntartási időszak során, terepi ellenőrzéseket tartanak.
A magyar piaci árhoz képest két-háromszoros áron kínálják a mezőgépeket a Progressus pályázatain
Az egyik helyi mezőgazdasági fórumon a boszniai szerb gazdák körében 2022 augusztusa, vagyis a pályázati lehetőség kezdete óta téma a Progressus Alapítvány működése, illetve a jelentkezés előnyei és hátrányai. A fórumot végigolvasva több következtetést is levonhatunk a pályázók tapasztalataiból.
A mezőgazdászok mindenekelőtt túlárazásokról számolnak be.
Az egyik hozzászóló szerint a Kite BH d.o.o. kínálatában elérhető 5 tonnás Furrier pótkocsit 15 ezer euróért kínálták. „Talán arannyal vasalták azt a pótkocsit?” – tette fel a kérdést egy másik kommentelő. Szintén ehhez a felvetéshez kapcsolódott az a bejegyzés, amely szerint nem normális, hogy egy 5 tonnás pótkocsi annyiba kerüljön, mint egy jobb állapotú használt traktor.
Az Agroinform webáruház 2022-es hirdetései között az 5 tonnás Furrier pótkocsira ugyan nem találtunk példát, de 17 ezer euróért már 10 tonnás új pótkocsit kínáltak – igaz, nem ettől a gyártótól. Az 5 tonnás pótkocsi ára – más gyártótól – Magyarországon ma is 6 885 euró. Ehhez képest a 15 ezer euró több mint duplája.
„(…) Összehasonlításként ugyanaz az öntöződob (Turbo Jet) Magyarországon 4 476,24 euró, nekünk meg csekély 13 839,93 euróért kínálják. Ugyanez vonatkozik minden más kapcsolható eszközre is” – írták egy újabb hozzászólásban.
A Turbo Jet 63/300-as forgózsámolyos öntöződobot az Agroinform webáruház 2022-es hirdetései között például 7 620 euróért kínálták Magyarországon áfával. Ugyanez a típus az Agroszaki hirdetőoldalán még ma is 9 440 euró áfával. Az 52/200-as típus viszont, amelyet a pályázó példaként felhozott, 2022 és 2023 között 4 400 euró körül mozgott. Ez a típus ma is ugyanennyibe kerül. A csaknem 14 ezer eurós árajánlat a magyarországi árhoz képest így több mint háromszor magasabb, de ha a 63/300-as modellről van szó, akkor is majdnem 46%-os a túlárazás.
„Megkerestem az Agrobosst a négysoros Omikron kultivátorral kapcsolatban kukoricához és szójababhoz, aminek a teljes ára 10 000 euró körül van (…) ennyi pénzért már török gyártmányú négysoros tárcsás kukorica-vetőgépet lehet venni. Szemtelenség” – írta egy hozzászóló.
Ehhez hasonlóan mások is rámutattak arra, hogy más gyártóktól nagyobb és erősebb mezőgépeket lehet annyiért – vagy akár kevesebbért – vásárolni, mint amennyiért azokat a magyarországi gyártók a pályázat keretében kínálják.
Az Átlátszó Vajdaságnak sikerült betekintenie néhány előszámlába, amelyet a BTP-23-as pályázati körben kínáltak a boszniai szerb gazdáknak. Ezek alapján mindegyik tételnél nagyjából 10–30%-os túlárazás állapítható meg azokhoz az árakhoz képest, amelyeket a webáruházakon találtunk.
Az egyik pályázó beszámolója szerint az alapítvány nyílt napján szóvá tették a forgalmazóknak, hogy az árak sehol nincsenek feltüntetve, szinte mindenkinek egyedi árat szabnak a kereskedők. Erre a jelenlévő gyártók közül mindössze egyetlen személy reagált, aki az egyedi árajánlatokat a sajátos felhasználói igényekkel indokolta, azonban nem győzte meg az érdeklődőket. Olyan is volt, akit – miután az eredeti árajánlatot elutasította – néhány napon belül visszahívtak egy sokkal kedvezőbb ajánlattal.
Mindezek alapján több pályázóban is felmerült, hogy a 30%-os önrész leginkább a gépek reálértékének felel meg.
Továbbá hogy kifizetődőbb a bosznia-hercegovinai állami támogatásokat igénybe venni, mert legalább olyan mezőgazdasági gépet választhatnak, amilyet akarnak. Mások véleménye szerint ugyanakkor még ha az árakat fel is pumpálták, akkor is kedvezményesen juthatnak új gépekhez a pályázat keretében.
A Progressus megkeresésünkre annyit válaszolt, hogy „az Alapítvány nem áll szerződéses vagy egyéb közvetlen jogviszonyban azokkal a forgalmazókkal, akik gépeiket, berendezéseiket az Alapítvány által megvalósított támogatási programok felhasználóinak értékesítik. (…) Az Alapítvány egyetlen formális-jogi kapcsolata a forgalmazókkal a beszállító számlájára a vevők, azaz a támogatásban részesülők nevében történő támogatás kifizetése, ahol a kifizetés alapja az Alapítvány és a pénzeszközök kedvezményezettjei, azaz a mezőgazdasági termelők és feldolgozók közötti támogatási szerződés” – áll a lebonyolító nyilatkozatában.
Szöveg: Gyurkovics Virág
Nyitókép: Orbán Viktor és delegációja munkaebéden a boszniai Szerb Köztársaság vezetőinél 2021. november 6-án, Banja Lukában. Forrás: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Fischer Zoltán
A cikk a Transparency International Magyarországgal való együttműködés eredményeként, a Transparency International Secretariat támogatásával, a Global Anti-Corruption Consortium keretében jött létre.
