A 2023-as év egyik legnagyobb arculcsapása volt a vajdasági magyarság számára, amikor azzal szembesült, milyen drasztikus mértékben csökkent a közösség lélekszáma. A 2011-ben mért 253 889 főhöz képest 2022-ben csak 184 442 fő vallotta magát magyar nemzetiségűnek Szerbiában. Ez közel harminc százalékos csökkenést jelent az előző cenzushoz képest.
A számokat firtató elemzések szerint a jelenség mögött meghúzódó okok között egyebek mellett a kettős állampolgárságnak köszönhetően megkönnyített emigráció is szerepel. Korábban azonban nem álltak rendelkezésünkre pontos adatok arra vonatkozóan, hány vajdasági magyar rendelkezik kettős állampolgársággal. Adatvizualizációink segítségével most megmutatjuk, miként aránylik egymáshoz az elvándorlás mértéke és az egyszerűsített honosítás bevezetése.
A magyar kisebbség Szerbiában – a többségi szerb nemzet után – a második legnagyobb nemzeti közösség. Rajta kívül további tizenkilenc (kétezer főnél népesebb) nemzeti kisebbséget tartanak számon az országban. A népszámlálásra 2022 októberében került sor, és az összesített lakossági adatokat még az év decemberében nyilvánosságra hozták. Ezekből kiderült, hogy Szerbia lakossága közel félmillióval kevesebb, mint 2011-ben volt.
A végleges eredményeket – azon belül a községek nemzetiségi megoszlására vonatkozó adatokat – 2023 áprilisában publikálta a Köztársasági Statisztikai Intézet (Republički Zavod za Statistiku – RZS). Ezekből pedig már olyan, a vajdasági magyarság szempontjából lényeges eredmények is kiolvashatók voltak, mint hogy hetvenezerrel csökkent a magyarok száma Szerbiában, továbbá miként változott a nemzetiségi arány Vajdaság magyarlakta községeiben, valamint hogy Szabadkán – történelme során először – többségbe kerültek a szerbek a magyarokkal szemben.
Az már a 2023. júniusi részletes adatokból derült ki, hogy az ország összesen 6 647 003 fős lakosságából összeírt 184 442 fős, magát magyarnak valló közösségnek is mindössze a 92,64 %-a tekinti anyanyelvének a magyart. Az ebben a kategóriában különbözetként megjelenő 13 567 fő vélhetően már egyáltalán nem, vagy alig használja a magyar nyelvet.
Az elmúlt 75 évben több mint felére csökkent a vajdasági magyarok lélekszáma
A magyar népesség számáról a mai Szerb Köztársaság területén 1948 óta vezetnek statisztikát. Az első bő tízéves növekedés első ránézésre pozitív változásnak hathat, ám az átmeneti emelkedés mindössze annak tudható be, hogy a második világháború után számos német vallotta magát magyarnak a kitelepítést elkerülendő.
A hetvenes évektől a születések és elhalálozások aránytalansága, az asszimiláció és a régióra – a jugoszláv állam külföldi munkavállalásra vonatkozó politikája okán – egyébként is jellemző emigráció miatt évi kb. 40 ezerrel csökkent a vajdasági magyarok száma.
Ebben a tendenciában kimagasló a ’90-es évek háborús időszaka után mért 50 ezres csökkenés. De ennél is drasztikusabb fogyást eredményezett a legutóbbi bő tízéves periódus, amelynek eredményeként csaknem 70 ezres népességcsökkenéssel kell számolnunk.
Kattintson a kívánt kategória szerinti megtekintéshez!
A rekordszámú népességcsökkenés párhuzamosan zajlott a magyar kormány által 2011. január 1-jétől bevezetett egyszerűsített honosítási eljárás megjelenésével. Korábban csak sejtésekre, benyomásokra, empirikus ismeretekre lehetett alapozni, hogy a kettő összefügg egymással, tényszerű adatokkal azonban nem rendelkeztünk.
Az elmúlt másfél évben az Átlátszó által üzemeltetett KiMitTud? közadatigénylő portálon keresztül több magyar állami intézményhez is fordultunk adatigénylési kérelemmel, mert a közigazgatás útvesztőjében nem volt egyértelmű, ki az illetékes adatkezelő és adatgazda ebben a kérdésben.
Számos sikertelen adatigénylést követően végül a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) osztotta meg velünk, hogy honosítási jogcím esetében adatkezelőnek az állampolgársági ügyekben eljáró szerv, azaz Budapest Főváros Kormányhivatala (BFKH), adatgazdának pedig a BFKH Állampolgársági és Anyakönyvi Főosztálya tekinthető, így végül választ kaptunk a kérdésünkre.
A BFKH által megküldött adatokból kiderül, hogy az egyszerűsített honosítási eljárás bevezetése óta nagyságrendekkel ugrott meg a Szerbiából érkező honosítási kérelmek száma.
A kérelmek számát tekintve a legkimagaslóbb a 2013-as év volt,
közel negyvenezren igényeltek magyar állampolgárságot Szerbiából csak abban az évben.
Meg kell jegyezni, hogy Szerbiában nem csak a vajdasági magyarok, hanem a magukat nemzetiségi hovatartozás szerint a többséghez vagy más kisebbséghez sorolók is igényelték a magyar állampolgárságot egy-egy felmenőjükre hivatkozva.
A magyar állampolgárság megszerzése ugyanakkor nem jelenti egyértelműen azt, hogy a kettős állampolgárok el is hagyták a szülőföldjüket. Jóllehet, vitathatatlan az összefüggés.
Az adatok alapján – a negatív demográfiai mutatókon felül –
a kettős állampolgárság mintegy 75%-kal gyorsította fel a vajdasági magyarok népességfogyását.
A magyar állampolgársággal szavazati jog is járt
A magyar Országgyűlés 2010. május 26-án fogadta el a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosításáról szóló 2010. évi XLIV törvényt, bevezetve a kedvezményes honosítási eljárást. A módosított szövegrész a magyar állampolgárság megszerzésére vonatkozó 4. § (3) bekezdése, melynek értelmében 2011. január 1-jétől „(…) kedvezményesen honosítható az a nem magyar állampolgár, akinek felmenője magyar állampolgár volt vagy valószínűsíti magyarországi származását, és magyar nyelvtudását igazolja.”
A magyar Országgyűlés 2011 áprilisában elfogadta Magyarország új Alaptörvényét, amelyben nem köti magyarországi lakóhelyhez a választójog gyakorlását. Ezt erősítette meg az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény, amely szerint az Országgyűlés garantálja, hogy
„a határainkon kívül élő magyar állampolgárok a politikai közösség részesei”.
Ennek tükrében fogadták el a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvényt, amely már hatályos volt a Magyarország határain kívül élő magyar állampolgárokra is.
Mindezt figyelembe véve, a 2014-es országgyűlési választásoktól kezdve választójogot szerezhetnek az országgyűlési képviselők választásán és a népszavazásokon mindazok, akik jelzik a névjegyzékbe vételi kérelmüket. Ennek ellenére viszonylag kevesen éltek a választás lehetőségével. Szerbiából összesen 17 521 érvényes szavazat érkezett Magyarországra.
2018-tól a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) már célzott regisztrációs kampányt folytatott annak érdekében, hogy minél több vajdasági magyar kérje felvételét a választói névjegyzékbe, és vegyen részt a magyarországi választásokon. A terepi kampánynak köszönhetően 2018 áprilisára már 53 900 szerb-magyar kettős állampolgár regisztrált a választói névjegyzékbe.
A VMSZ az egyszerűsített honosítási eljárás bevezetése óta folyamatosan biztatta arra a vajdasági magyarokat, hogy minél nagyobb számban éljenek a nemzetegyesítés lehetőségével. Az összes határon túli közösséget nézve, számarányát tekintve, a vajdasági magyarok közül igényelték a legtöbben a magyar állampolgárságot.
Tény azonban, hogy a magyar állampolgárság felvételekor
a vajdasági magyarság sokkal inkább kiaknázhatónak látta az EU-s útlevélben rejlő, szabad munkavállalással járó lehetőségeket,
semmint a szavazáson való részvételt.
A VMSZ – amely a szerb és a magyar kormány bizalmát és stratégiai partnerségét élvező, legnagyobb érdekvédelmi szervezet – határozottan elutasította a közvélemény azon állításait, melyek összefüggést véltek felfedezni a kettős állampolgárság intézménye és az elvándorlás mértéke között. Közleményében a párt igyekezett elhárítani magától minden felelősséget.
Szerintük az elvándorlás melletti döntést túlnyomó részben „a munkahelyhiány, a foglalkoztatási tilalom, a fizetések befagyasztása és csökkentése, a Valutaalap által diktált, évekig tartó nadrágszíjszorítási politika, a kilátástalanságnak a média jelentős részéről való generálása” eredményezte. Konklúziójuk, hogy a párt tevékenysége nélkül a számok még elszomorítóbbak lennének. Érvelésük szerint a kettős állampolgárság okolása „politikailag rövidlátó, erkölcsileg súlyosan aggályos”.
„Az Elnökség sziklaszilárdan ma is úgy gondolja, ez volt a VMSZ részéről az egyedül vállalható, becsületes álláspont és eljárás.”
– áll a párt sajtószolgálatának közleményében.
A népszámlálási eredményekkel kapcsolatos fontosabb publikációkat – köztük a VMSZ fenti álláspontjáról megfogalmazott kritikákat – a Szabad Magyar Szó gyűjtötte össze.
Szöveg: Gyurkovics Virág – Adatvizualizációk: Szabó Krisztián (Átlátszó.hu)
