A vajdasági magyar sajtó szinte védtelen a dezinformációs narratívákkal szemben

Dezinformáció Illusztráció (1)

Az Orbán-rezsim befolyását, egész pontosan a dezinformációs narratívák átvételét és továbbterjesztését vizsgálta a határon túli magyar kisebbségek nyilvánosságára és politikai diskurzusára vonatkozóan a Political Capital legújabb, Médiahegemónia és propaganda a határon túl című tanulmányában.

A Political Capital egy független politikai, elemző és kutató intézet, melynek célja, hogy hozzájáruljon a politikáról való kritikus gondolkodáshoz, elősegítse a tényeken alapuló politikaformálást, és beemelje a közbeszédbe a polgárokat érintő témákat. Legfrissebb tanulmányát a közelmúltban több, a mostani tárgyát felvezető kutatás is megelőzte.

A kutatóintézet egyebek mellett vizsgálta a dezinformációk megjelenését Magyarország harmadik leglátogatottabb hírportálján; a 2022-es választási kampányban használt (dezinformációs) narratívákat; publikált egy – a megtévesztés technikájának fogalmától kezdődően a magyar médiában terjedő specifikumokig terjedő – a dezinformációról szóló összefoglaló elemzést; és legutóbb egy a magyar politikabefolyás-építést bemutató tanulmányt.

Utóbbi keretében a Political Capital az Orbán-rezsim törekvéseinek népszerűsítésére tett kísérleteit vizsgálta az Európai Unióban, az Amerikai Egyesült Államokban, a Nyugat-Balkánon, valamint a Magyarországgal szomszédos országok magyarlakta területein.

A kutatás megállapította, hogy a regnáló magyar kormány – politikai, szervezeti és pénzügyi eszközök révén – hegemón pozíciót épített ki a határon túli magyar közösségek médiatereiben. Adta magát tehát a következő kutatási téma: a dezinformációs narratívák magyarországi elterjedésének és a magyar kormány határon túli magyar médiában szerzett politikai befolyásának eredményeként megjelenik-e a magyarországi dezinformációs narratívák exportálása a kisebbségi magyar médiatérbe.

De mi is a dezinformáció, és hogyan védekezhetünk ellene?

A dezinformáció mindig is jelen volt a társadalomban, a hatalmi struktúrák fenntartásának eszközeként – gondoljunk csak a trójai falóra. Az utóbbi években azonban felgyorsult, és hatványozódott a jelenléte. Az internetnek és a közösségi oldalaknak köszönhetően ugyanis minden korábbinál gyorsabban lehet hatalmas tömegekhez eljuttatni információkat. Olyankor is, amikor annak előre eltervezett célja a félretájékoztatás, és mások befolyásolása.

A modern információs hadviselés alapelve a zavarkeltés.

Dezinformáció alatt a tudatos, ártó szándékú hazugság terjesztését értjük, aminek célja a megtévesztett befogadó viselkedésének vagy attitűdjének a megváltozása. Megkülönböztetjük a félreinformálást (misinformation), ami a hamis tartalmak nem szándékos terjesztését jelenti, valamint a kártékony információt (mal-information), ami a tényeken alapuló, de rossz szándékkal terjesztett információt jelent.

A megtévesztés ellen csakis azzal védekezhetünk, ha tisztában vagyunk a dezinformáció természetével, és körültekintőbben használjuk a terjedését elősegítő technológiákat. Vagyis tudatos médiafogyasztókká válunk. Ennek érdekében érdemes odafigyelni a következőkre:

  • gyanús, ha egy témában több egymásnak ellentmondó állítás terjed egyszerre, hiszen ezzel a nagy többség is elbizonytalanodhat;

  • tájékozódjunk több forrásból;

  • ellenőrizzük a gyanús cikkek állításait (álhír-figyelő oldalak vagy a Google segítségével);

  • ne osszunk meg semmit olvasatlanul;

  • tekintsük riasztónak a szenzációhajhász címeket;

  • ne bízzunk az impresszum nélküli oldalakon vagy névtelenül közölt cikkekben;

  • gyanús, ha csak az egyik oldal állításait támasztja alá a cikk;

  • ellenőrizzük, hogy a hivatkozott szakértők valóban szakértők-e, tekinthetők-e a téma közismert szakértőjének, és nyilatkoztak-e, illetve hitelesen tolmácsolták-e a mondandójukat;

  • ellenőrizzük a képek, videók hitelességét, valamint hogy akkor és ott készültek-e, amikor és ahol a cikk állítja.

A dezinformáció megjelenése a kisebbségi magyar médiában

A Political Capital értekezése négy témakörre fókuszált: a migrációra, a genderre, az orosz-ukrán háborúra, valamint az Oroszország elleni szankciókra. A vizsgált terület pedig Szlovákia, Ukrajna, Románia és Szerbia volt.

A dezinformációs narratívák terjesztése, illetve az azzal való befolyásolás általi sérülékenység mértéke három tényező kombinációjától függ:

1. mennyiben kontrollálja az Orbán-rezsim az adott határon túli médiát;

2. mennyiben beágyazott a kisebbségi a többségi médiatérbe;

3. mennyire versenyalapú és szabad a többségi médiatér.

A Political Capital a kutatást online monitorozó szoftverek (SentiOne, Crowdtangle) segítségével végezte. Azonosította és felcímkézte a vizsgált négy narratívatípust, és az alnarratívákat.

Az elemzést egy 2023. január 1-je és július 15-e között vett, 1245 elemű mintára alapozták a kutatók. Ezeknek a tartalmaknak 40%-a a háborúval, 29%-a a migrációval, 19%-a a genderrel, és 12%-a a szankciókkal kapcsolatos dezinformációt terjesztett. A manipulatív narratívák száma alapján Szlovákiában (57%) és Romániában (24%) terjednek leginkább az Orbán-rezsim narratívái. Kisebb arányban terjed dezinformáció Szerbiában (11%) és Ukrajnában (8%).

Pc Tanulmány Dezinformáció Országos Eloszlása
A dezinformációs narratívák arányának eloszlása a vizsgált négy országban

Tekintetbe vették a Riporterek Határok Nélkül által készített World Press Freedom Indexet is, amely szerint

a magyarországi rezsim – a 2022-es sajtószabadság-index szerint – de facto ellenőrzése alá vonta a magyarországi média 80%-át.

Az Orbán-rezsim külpolitikáját 2010 óta az euroatlanti mainstream politikai szereplőkkel való szembefordulás, és az autokrata, populista radikális országokkal való fokozottabb együttműködés jellemzi. Ezt a közeledést a magyar kormány a „nemzeti érdekre” való hivatkozással, és a Kelet-Nyugat közötti állítólagos híd-szerep hangsúlyozásával legitimálja.

Nemzetpolitikai tekintetben, a magyar kormány határon túli magyar közösségekkel szembeni felelősségvállalása is egyértelműen hatalompolitikai célokat szolgált.

Ezzel szerezte meg a rezsim politikai stabilitását biztosító kétharmados parlamenti többséget.

A magyar kormány a határon túli magyar szervezetek támogatásával – a Magyarországi mintához hasonlóan – centralizálta és hierarchizálta a kisebbségi közösségeket. Ennek fő eszköze a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-n (BGA) keresztül 2011 és 2021 között folyósított támogatások voltak, összesen egy milliárd euró értékben. Ezek közül kiemelkednek az ingatlanvásárlások, -felújítások és -fejlesztések, sporttevékenységek, az infrastruktúra, valamint a médiabefektetések. 2020-ra a magyar kormány szinte teljesen kontroll alá vonta a határon túli magyar médiateret.

A függőségi viszonyrendszer miatt a kisebbségi magyar média is kénytelen átvenni azt a kommunikációs keretet, amelyben a magyar kormány dezinformációs narratívái érvényesülhetnek. Ezek közül kiemelkednek az oroszbarát, Nyugat- és Ukrajna-ellenes, euroszkeptikus narratívák, valamint a migrációt ideológiai szinten elutasító, alapvetően bevándorlás-ellenes narratívák.

Dezinformációs narratívák a vajdasági magyar sajtóban

Szerbiában az Orbán-rezsim politikai befolyása elsősorban a Vajdasági Magyar Szövetségen (VMSZ) keresztül érvényesül. A magyar kormány több csatornán keresztül támogatja a vajdasági magyar közösséget. Az említett BGA-n keresztül 2011 és 2021 között Vajdaságba 143 millió euró érkezett. Ennek elosztásáról jórészt a Magyar Nemzeti Tanács (MNT), a vajdasági magyarság kisebbségi önkormányzati szerve döntött, amely testületen keresztül a VMSZ-es döntő többség akarata érvényesült.

A vajdasági Magyar Nemzeti Tanács – atlatszo.rs

A Magyar Nemzeti Tanács döntéshozatali jogokat gyakorolhat a vajdasági magyarság nemzeti önazonosságát érintő kérdésekben.

Hasonlóképpen befolyásolja az MNT a vajdasági magyar kisebbségi médiában megjelenő tartalmak megjelenését, hiszen a Magyar Szó napilap, a Hét Nap hetilap és a Pannon RTV felett gyakorolt alapítói vagy társalapítói jogainak révén közvetlenül szól bele a főszerkesztők személyébe, s így a szerkesztéspolitikába is. A BGA-n keresztül folyósított forrásoknak mintegy tizedét (kb. 14 millió eurót) fordították a média támogatására. Ezeknek a támogatásoknak a 95%-át a felsorolt médiaházak kapták.

A négy vizsgált narratíva közül a vajdasági magyar sajtóban a migrációval és a háborúval kapcsolatos narratívák jelentek meg a legnagyobb számban. A migrációval kapcsolatos hírek zöme a Szerbián keresztül – a nyugat-balkáni útvonalon – áthaladó migránsokról, az illegális migrációról, a migránsok számának változásáról, valamint a migránsbűnözésről, illetve az embercsempészetről szólt.

Szerbia Dezinformációs Narratívák
A háborúval, szankciókkal, migrációval és genderrel kapcsolatos szerbiai dezinformációs narratívák számának eloszlása 2023. január 1. és július 15. között

A háborúval kapcsolatos hírek pedig Szerbia és Magyarország oroszbarát külpolitikáját képviselik, amely szerint az orosz-ukrán háború elsősorban a Nyugat és Oroszország konfliktusa. Az alnarratívák szerint azonnali tűzszünetre és békére van szükség, a fegyverszállítmányok csak meghosszabbítják és eszkalálják a konfliktust, a háborúért a háborúpárti Nyugat politikája a felelős. Elmaradnak ugyanakkor az ukránellenes narratívák.

Két autokratikus rezsim közé szorult a vajdasági magyar sajtó

Egy a többségi médiára vonatkozóan, a közelmúltban publikált tanulmány szerint Szerbiában a hírfogyasztók 85%-a találkozott hamis információkat tartalmazó médiaüzenetekkel, főként a politikára és az ukrajnai háborúra vonatkozóan.

Szerbia a globális felmérésben szereplő országok közül élen jár a szelektív hírek elkerülési gyakorlatában is (avoidance).

A polgárok 65%-a a társadalmi krízisek hatására igyekszik elkerülni a híreket, aminek oka azok negatív hatása az emberek hangulatára, valamint a koronavírusjárvánnyal és az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos túlzott hírmennyiség következtében az információs túlterheléshez vezető ún. „infodémia”.

A vajdasági magyar közösség médiafogyasztási szokásaira ugyanakkor jellemzőbb, hogy a többségi szerb tájékoztatási eszközökkel szemben a magyarországi médiumok felé fordul.

A Political Capital kutatásának a Szerbiára vonatkozó legfontosabb következtetése azonban az, hogy

a kisebbségi médiaterek dezinformációs sérülékenységét befolyásoló tényezők vizsgálata alapján a vajdasági magyar médiatér a legkiszolgáltatottabb.

Ezt a médiatér demokratikus jellegére vonatkozó World Press Freedom Index, az Orbán-rezsimmel szövetséges többségi politikai aktorok, a magyar kormány kisebbségi média feletti kontrollja, a kisebbségi és többségi médiaterek integráltsága; a médiafogyasztók médiába vetett bizalma, valamint a dezinformációs tartalom arányára vonatkozó komplex értékelés alapján állapították meg.

Ennek oka, hogy az Aleksandar Vučić és Orbán Viktor rezsimje által terjesztett dezinformációs narratívák célpontjai éppen azok a kisebbségi médiafogyasztók, akik már eleve bizalmatlanok a médiával szemben, ugyanakkor sem a Fidesz által uralt kisebbségi médiatér, sem a sajtószabadságot fokozottan korlátozó többségi médiatér nem szándékozik kiegyensúlyozni ezt a (dez)információs zajt.

Gyurkovics Virág
About Gyurkovics Virág 33 Articles
Gyurkovics Virág 1987-ben született Szabadkán. Újságírói pályáját 2009-ben a Vajdaság Ma hírportálnál kezdte. 2012-től a Hét Nap hetilap újságírója, 2014-től a művelődési rovat szerkesztője. 2017-től szabadúszó újságíróként közölte publicisztikáit és tényfeltáró cikkeit a többi között az Átlátszó, az Átlátszó Erdély, a KRIK, a CINS, az Autonómia, a Dunszt és a Napunk online felületein, valamint a Családi Kör hetilap hasábjain. 2023-ban elindította az Átlátszó Vajdaságot. A Vajdasági Független Újságírók Egyesületének (NDNV) a tagja.