10+1 megállapítás a szerb-magyar határátkelőkről írt cikkünkből

Kilométeres a torlódás a szerb-magyar határon.
Kilométeres a torlódás a szerb-magyar határon. Forrás: Átlátszó Vajdaság

November 20-ától 24 órás nyitvatartással üzemel a Horgos-Röszke 2 közúti határátkelő. Szeptemberben az Átlátszó Vajdaság is publikált egy elemző írást a határátkelők helyzetéről, amelyben – a civilek által tett javaslatok között – egyebek mellett a szerb-magyar közúti határátkelő 24 órás nyitvatartási idejének szükségességére is felhívtuk a figyelmet.

Dr. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) megbízott elnöke november 17-én, a Facebook közösségi oldalon közzétett rendkívüli bejelentése szerint a Horgos-Röszke 2 határátkelő nyitvatartási ideje hétfőtől (november 20-ától) napi 12 óráról 24 órára bővül.

A VMSZ megbízott elnöke a sikert a pártnak tulajdonította. Mint írta, Újvári Zsombor, a VMSZ képviselője nemrég a köztársasági parlamentben szólalt fel az ügy érdekében. Maga Pásztor Bálint pedig Orbán Viktor miniszterelnökkel, Lázár János építési és közlekedési miniszterrel, valamint Bratislav Gašić belügyminiszterrel tárgyalt róla a múlt héten.

Ám ahogyan arra a Szabad Magyar Szó – a police.hu-ra hivatkozva – rámutatott,

a meghosszabbított nyitvatartási idő csak ideiglenes, 2024. január 31-ig tart.

A szerb-magyar határ Horgos-Röszke 2 átkelőjén egyelőre nem megengedett az autóbuszforgalom.
A Horgos-Röszke 2 közúti határátkelőhelyen egyelőre nem megengedett az autóbuszforgalom. Forrás: Átlátszó Vajdaság

Szerbia és Magyarország között, a 174 kilométeres szakaszon jelenleg kilenc határátkelő üzemel. Ezek közül hat közúti átkelő 7-19 óra közötti nyitvatartással, kettő éjjel-nappali közúti átkelő, egy pedig éjjel-nappali autópályaátkelő.

A szerb-magyar határon fennálló, órákig tartó sorok különösen érzékenyen érintik a vajdasági magyarokat, ezért néhány hónapja az Átlátszó Vajdaság is foglalkozott a témával.

Cikkünkben objektív adatokra hivatkozva, infografikákon keresztül mutattuk be a határátlépő utasok számának változásait, az átlagos várakozási időt, valamint a rendszerleállások gyakoriságát a szerb-magyar határon. Interjúalanyaink ingázók, hivatásos sofőrök, civilek voltak, akik a fennálló helyzet megoldására is javaslatot tettek. A schengeni övezetbe való belépés gyakorlatáról pedig – Magyarország és Horvátország irányába is – saját tapasztalatokat gyűjtöttünk.

Órákig tart átjutni a szerb-magyar határon, rendszerszintű lehet a probléma

Informatikai rendszerleállások és – a horvátországi gyakorlathoz képest – indokolatlanul hosszan tartó ellenőrzések lassítják a szerb-magyar közúti határátkelőn várakozók sorait. Videóriportunkban bemutatjuk, mit tapasztaltunk a schengeni övezetbe való belépésnél. Olvasd el a teljes cikket a www.atlatszo.rs oldalon! Az Átlátszó és az Átlátszó Vajdaság közös cikke a Journalismfund Europe támogatásával készült.

Az alábbiakban a korábban publikált cikkünk főbb megállapításai olvashatók:

1. A magyarországi Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2017-ben 5,969 millió utas lépett be Magyarország és a schengeni övezet területére a szerb-magyar közúti határátkelők valamelyikén. A COVID-19 járvány miatt 2020-ban a 2017-es adatokhoz képest a felére csökkent az utazók száma, ami 2023 első negyedévében sem érte el a járvány előtti mutatókat.

A szerb-magyar határátkelők terheltsége tehát alacsonyabb, mint a COVID előtti időszakban.

2. A Horgos-Röszke 1 autópálya határátkelő átlépő utasainak adatai szerint nem csak a COVID előtti időszak forgalmához képest, hanem még a 2021-es adatokhoz viszonyítva is alacsonyabbak a mutatók.

Összehasonlításképpen: a – szintén schengeni övezet határának minősülő – szerb-horvát határszakaszon átkelő személyek száma már 2022 augusztusában meghaladta a 2019-es év mutatóit. A Batrovci-Bajakovo autópálya határátkelőn pedig mindössze 2,22 százalékkal volt alacsonyabb a forgalom, mint 2019-ben.

3. A magyar állampolgárságú utasok tekintetében a 2018-as év jelentette a csúcsot. Akkor egyetlen év alatt csaknem 1,6 millióan léptek be a schengeni övezetbe a szerb-magyar határon keresztül, a ki- és belépések száma pedig összesen 3,089 millió volt. Ez a szám 2022-re 22%-kal, 2023 első negyedévére pedig 8-11 %-kal csökkent.

A magyar állampolgárságú határátlépők számának a csökkenése arra utalhat, hogy egyre kevesebb alkalommal járnak haza a szülőföldjükre az innen elszármazott vajdasági magyarok.

4. Magyarország a 2021-től 2027-ig terjedő időszakban európai uniós forrásokból 80,6 millió eurót, nemzeti hozzájárulásból (közpénzből) pedig 22,1 millió eurót, vagyis összesen 102,787 millió eurót kíván a schengeni külső határok megerősítésére fordítani.

5. Magyarország 2030-ra automatizált vagy részben automatizált rendszeren keresztül kívánja bonyolítani a határátkelőhelyek utasforgalmának felét. Az első ilyen határellenőrző pont kiépítését a Röszke és Horgos közötti szakaszra tervezik.

6. Rendszeres probléma a szerb-magyar határon a határellenőrző rendszer lassúsága, alkalmankénti teljes lefagyása. Az ORFK közérdekű adatigénylésünkre mindössze hat alkalommal ismert el rendszerleállást a 2022 januárja és 2023 márciusa közötti periódusban.

Ezzel szemben a Facebook közösségi oldal Határfigyelők nevű csoportjában ugyanerre az időintervallumra vonatkozóan 59 rendszerleállást jeleztek, az ORFK hivatalos oldalán pedig 64 bejegyzést találtunk, ami a szerb-magyar határátkelők részleges vagy teljes leállásáról tanúskodott.

Emlékeztetőül: az Átlátszó egy néhány évvel korábbi cikkében nem kevesebb, mint 630 perces üzemzavarról adott hírt.

Több mint 10 órás az idei rekord üzemzavar a szerb-magyar határon | atlatszo.hu

Nincs olyan nap, hogy a szerb-magyar határon közlekedők ne panaszkodjanak az átkelési időkre. Az ORFK-tól kapott adatok szerint ez nem teljesen alaptalan. A hiv

7. A Schengeni Megállapodás értelmében a schengeni övezethez csatlakozó országok között nincs belső határellenőrzés. Ennek feltétele pedig, hogy – a Schengeni határellenőrzési kódex szabályzata alapján – a külső határokon fokozott ellenőrzésnek vessék alá a belépő utasokat, elsősorban a harmadik ország állampolgárait.

Az EU 2017-ben a terrorizmus elleni küzdelemre hivatkozva módosította a kódexet, aminek következtében a külső határokon minden belépő személyt, beleértve az – uniós jog és az Európai Gazdasági Térségre (EGT) vonatkozó megállapodás szerint – egyébként szabad mozgásra jogosultakat is kötelező szisztematikusan ellenőrizni.

8. Magyarország és Szerbia között a közúti átkelők nagy része csak az elmúlt tíz év bővítésének köszönhető, hiszen 2013-ig mindössze öt határátkelő üzemelt ezen a határszakaszon. A Királyhalom-Ásotthalom közötti átkelő 2013-ban, a Horgos-Röszke 2 2015-ben, a Hadikfalva (Rastina)-Bácsszentgyörgy 2018-ban, a Rábé-Kübekháza határ pedig 2019-ben nyílt meg. A bővítéseket a két ország között erősödő gazdasági kapcsolatokra hivatkozva kezdeményezték.

A határátkelők elkészültek, a torlódások és a várakozási idő azonban nem csökkent a szerb-magyar határon.

9. Szerbia 2023. január 1-je óta Horvátország révén is határos a schengeni övezettel. A 261 km hosszúságú határszakaszon nyolc határátkelő működik, valamennyi 0-24 órás nyitvatartással, egy autópálya átkelővel.

A Horvát Belügyminisztérium információi szerint alkalmanként ezen a határszakaszon is előfordul rendszerleállás, idén azonban egyszer sem okozott nagyobb fennakadást a határrendészet munkájában. A harmadik országok állampolgárainak ellenőrzése – az úti okmányok szkennelésével és az adatbázisokban való átvizsgálással együtt is – csak néhány másodpercet vesz igénybe.

10. A szerb-magyar határon már 2023 tavaszán felszerelték a Be- és Kilépési Rendszer, vagyis az Entry/Exit System (EES) működéséhez szükséges, a harmadik országbeli állampolgárok ujjlenyomatvételére és fényképezésére szolgáló berendezéseket. Az EES üzembe helyezésének időpontját korábban kétszer, és októberben harmadszor is elhalasztották.

+1. Az ingázók zöme két autóval közlekedik a szerb-magyar határon. Leparkolják az autójukat a horgosi, közúti határon, átsétálnak az ellenőrzésen, és a röszkei oldalon parkoló, másik autóval folytatják az útjukat.

A civilek évek óta petíciókkal, panaszlevelekkel fordulnak a hatóságokhoz. A horgosi Vass Zoltán a legutóbbi alkalommal a következő javaslatokat tette:

  • Lehetőség szerint 24 órás vagy legalább meghosszabbított nyitvatartási idő a Horgos-Röszke 2 (közúti) határátkelőn;
  • A reggel 7 és este 7 óra közötti nyitvatartási idő pontos betartása;
  • Külön személy a gyalogosok – határbusszal érkezők és két autóval ingázók – okmányainak kezelésére;
  • A gyalogos forgalmat ne érintse a közúti határátkelő egyirányúvá tétele;
  • A vajdasági települések és Szeged között közlekedő helyközi járatok használhassák a Horgos-Röszke 2 átkelőt.

Ezeknek a javaslatoknak az első pontja teljesül november 20-ától a legfrissebb politikai ígéretek szerint. Legalábbis a karácsonyi és újévi ünnepek idejére.

Korábbi teljes cikkünk itt olvasható.

Szöveg: Gyurkovics Virág (Átlátszó Vajdaság) – Segesvári Csaba (Átlátszó)

Adatvizualizáció: Szabó Krisztián (Átlátszó)

Videó: Bodoky Bence (Átlátszó)

 


A cikk a Journalismfund Europe támogatásával készült.

Gyurkovics Virág
About Gyurkovics Virág 25 Articles
Gyurkovics Virág 1987-ben született Szabadkán. Újságírói pályáját 2009-ben a Vajdaság Ma hírportálnál kezdte. 2012-től a Hét Nap hetilap újságírója, 2014-től a művelődési rovat szerkesztője. 2017-től szabadúszó újságíróként közölte publicisztikáit és tényfeltáró cikkeit a többi között az Átlátszó, az Átlátszó Erdély, a KRIK, a CINS, az Autonómia, a Dunszt és a Napunk online felületein, valamint a Családi Kör hetilap hasábjain. 2023-ban elindította az Átlátszó Vajdaságot. A Vajdasági Független Újságírók Egyesületének (NDNV) a tagja.