Március 16. és április 6. között összesen 318.083 db levélszavazat érkezett be a Nemzeti Választási Irodához (NVI). A hivatalos adatok szerint Szerbiában választásra jogosult 68.492 fő közül 44.729 fő adott le érvényes szavazatot. Az elmúlt hetek során azonban több szabálytalanság is felszínre került, ami beárnyékolja ezeknek a szavazatoknak a hitelességét. A híradásokból összegyűjtöttük, miért problémás a levélszavazás, és melyek a rendszer gyenge pontjai a vajdasági tapasztalatok alapján.
A REGISZTRÁCIÓS KAMPÁNY
A külhoni magyarok már a 2014-es országgyűlési választáson is részt vehettek, de csekély volt az érdeklődés, ezért a magyar kormány helyi szövetségese, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) már a 2018-as választásokra elindított egy regisztrációs kampányt, amely során a magasabb részvételre ösztönzött.
Az idei választásra készülve a VMSZ mindent megtett, hogy a becsléseik szerint 150-170 ezerre tehető vajdasági magyar kettős állampolgár közül minél többen regisztráljanak a választói névjegyzékbe, éljenek a választás lehetőségével, illetve minél kevesebb legyen az érvénytelen szavazatok számát. Erre hivatkozva Pásztor István, a VMSZ elnöke már tavaly novemberben bejelentette, hogy az aktivistáik egyenként felkeresik a magyar állampolgársággal is rendelkező vajdasági magyarokat, hogy a választói névjegyzékbe való regisztrációra buzdítsanak. Pásztor nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy „amit csinálnak, a magyarországi jogot figyelembe véve is jogszerű, és bejárták az itteni hivatalos utat is, és a szerbiai adatvédelmi biztos jelentése is pozitív”.
Érdeklődésünkre Milan Marinović ombudsman továbbította nekünk azt az állásfoglalást, amelyet a VMSZ elnökének küldött, és amelyben kifejti, hogy a párt aktivistáinak tevékenysége annyiban nem ütközik akadályba, amennyiben a tevékenység nem terjed ki az adatok gyűjtésére és feldolgozására, mint ahogyan arról a személyiségi adatokról szóló törvény 4. cikk 1. bekezdés 3. pontja rendelkezik.
Az ombudsman válasza teljes terjedelmében itt olvasható.
Jóllehet az adatvédelmi biztos véleménye csak december 2-ai keltezésű, Pásztor már november 26-án biztos volt az eredményében, mindenesetre december 3-ára, mire a tíznapos kampány elindult, már valóban rendelkezett a dokumentummal.
A mostani regisztrációs kampány arányaiban jóval szerényebb eredménnyel zárult, mint 2018-ban. Az akkori január közepi 38 ezerről már február elejére 46,5 ezerre ugrott a regisztráltak száma, az áprilisi választásokkor pedig már 53,9 ezer fő volt a választói névjegyzékben (tehát 41,9%-kal nőtt a választói névjegyzékbe regisztráltak száma). 2022-ben ehhez képest mindössze 7,1%-os volt a növekedés 63.816-ról 68.350-re. A részvétel, illetve az érvényes szavazatok aránya a névjegyzékben szereplő választópolgárok számához képest 2018-ban 67,07% (a névjegyzékben szereplő 53.920 főből 36.163 érvényes szavazat), 2022-ben pedig 65,31% (a névjegyzékben szereplő 68.492 főből 44.729 érvényes szavazat).
MEGVÁLASZOLATLAN KÉRDÉSEK
Továbbra is megválaszolatlan kérdés maradt azonban, hogy vajon melyik ország levélszavazatait erősítik az értesítést e-mailben és faxon kérők, vagy az értesítési címüket hibásan vagy egyáltalán nem megadó levélszavazásra jogosult választók, akik a maguk 119.543 főjével az összes levélszavazásra jogosult, névjegyzékben szereplő választópolgár egyharmadát, a beérkezett levélszavazatok számának pedig csaknem a felét teszik ki.
Vagyis a beérkezett levélszavazatok feléről hivatalosan nem lehet tudni, hogy melyik országból érkezett.
A kérdés tisztázása érdekében együttműködő partnerünk, az Unhack Democray felkereste a Nemzeti Választási Irodát. Arra a kérdésre, hogy az értesítést e-mailben és faxon kérők hol és hogyan kapják meg a levélcsomagot, az NVI azt válaszolta, hogy az e-mailes értesítést kérőknek ugyanúgy meg kell adniuk a szavazási levélcsomag átvételi címét, vagy kérhetik a levélcsomag személyes átvételét az országos egyéni választókerületi székhelyeken, a miniszter által kijelölt határmenti településeken vagy a külképviseleteken.
Arra a kérdésre azonban, hogy hány olyan személy él Romániában, Szerbiában vagy a kettős állampolgárságot tiltó országokban, aki e-mailben kérte az értesítést, az NVI elutasította a válaszadást, arra hivatkozva, hogy a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény nem tér ki arra, hogy az e-mailben, illetve faxon értesítést kérők számát országonkénti bontásban is rendszerezze az NVI, így ilyen adatok nem állnak rendelkezésükre. Vagyis továbbra sem tudjuk, hogy hol adták föl azt a csaknem 120 ezer levélszavazatot, amit az értesítést e-mailben kérő választók adtak le.
Az NVI válasza teljes terjedelmében itt olvasható.
Ugyan az NVI nyilvántartásából egyértelmű, hány választópolgár szerepel a választói névjegyzékben, de mivel a szavazási levélcsomagok többségét még a regisztrációs adatok módosítási határideje előtt postázták, tudomásunk van olyan esetről, amelynél az NVI kiküldte a levélcsomagot az eredeti címre, majd később, a határidőn belül jóváhagyott lakcímmódosítást is figyelembe véve, újabb levélcsomagot küldött ugyanannak a választónak a nevére címezve. Illetve több olyan eset is felmerült, hogy elhunyt személyek is megkapták a választói levélcsomagot, hiszen a névjegyzékbe való regisztráció a külhoni magyarok esetében tíz évre szól, ráadásul a szavazáson való részvételkor elölről indul a számláló. Óhatatlan tehát, hogy olyan, ma már elhunyt személyeknek is kiküldték a szavazólapokat, akiknek a hozzátartozói nem tudták, hogy a magyar hatóságok irányába is jelenteni kell a halálesetet, vagy nem volt senkijük, aki jelenthette volna a halálhírt.
A beszámolók alapján több gazdátlan levélcsomag is kallódhatott a választást megelőző, egyébként is hosszú, 25 napig tartó időszakban. De ez legalább megmagyarázná azt az MTI-s hírt, amelyet a kormány.hu is megosztott, és amelyben Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere azt nyilatkozta, hogy az elmúlt napokban mintegy 80 ezer szavazási levélcsomagot postáztak ki a vajdasági magyarok számára. Hacsak nem keverte össze a névjegyzékbe vett választópolgárok számát a beérkezett regisztrációs kérelmek számával, mert abban az esetben (a 2022. április 11-ei adatok alapján) tényleg igazolt lenne a 80.003-as szám, igaz, választásra csak az jogosult, akinek a regisztrációs kérelmét jóvá is hagyta az NVI.
A MEGTAGADOTT AKTIVISTÁK ESETE A FŐNÖKÜKKEL
Az elmúlt hetekben több olyan hír is napvilágot látott, amely szerint kétesek a levélszavazás lebonyolításának körülményei. Elsőként a Szabad Magyar Szó cikkezett arról, hogy VMSZ-es aktivisták kézbesítik a szavazási levélcsomagokat, később a 444.hu is forgatott a témáról egy riportot.
Négy évvel ezelőtt a választásokat megelőző időszak egybeesett az ortodox húsvéttal, és emiatt több szavazási levélcsomagot is késve kézbesítettek ki, már nem volt elegendő idő arra, hogy a küldemények postai úton időre visszajussanak a szavazóurnákba. Négy nappal a 2018-as választások előtt a Magyar Szó napilapban meg is jelent egy közlemény, mely szerint „az ortodox húsvét miatt – az ünnepnapra tekintettel – pénteken már nem dolgozik a román és a szerb posta, így a levélben szavazóknak célszerű nem az utolsó napra hagyni szavazatuk postára adását, ha azt szeretnék, hogy idejében megérkezzen az NVI-hez”.
Idén nem fenyegetett ilyen veszély, hiszen az ortodox húsvét csak április második felében esedékes, Pásztor egy március 11-ei sajtótájékoztatón mégis az időfaktorra hivatkozott: „A szándékunk az, hogy elősegítsük a választást, tudomásunk van arról, hogy a posta külső segítséget kér, hogy időben eljussanak a borítékok az érintettekhez. A CMH irodát javasoltuk. Elindultak ezek a levélküldemények, arra készülünk, hogy a jövő héttől mintegy 1000 aktivista terepen legyen. Segítünk, hogy ne legyen érvénytelen a szavazat. Most se kívánjuk átlépni a törvényes kereteket. Az az érdekünk, hogy a Fidesz-KDNP tisztán és megkérdőjelezhetetlenül nyerjen”.
A vajdasági magyarokat mégis sokkolta, hogy köztudottan VMSZ-tagok a párt nevében kilincseltek náluk, hogy kézbesítsék a magyar országgyűlési választásra szóló levélcsomagjukat.
A Vajdasági Magyar Szövetség kétségkívül a legerősebb magyar érdekvédelmi szervezet Szerbiában, de azért nem örvend osztatlan népszerűségnek. Az április 3-án Szerbiában megrendezett parlamenti választásokon a Köztársasági Parlamenti Bizottság (RIK) eredményei alapján 58.714 szavazatot kapott, ami 18,33%-kal kevesebb, mint két éve, amikor 71.893 szavazatot kapott. A VMSZ idei 13.179 szavazatos veszteségét pedig csak felnagyítja, ha Pásztornak igaza volt, amikor néhány éve – éppen a magyarországi választásokon való részvételre buzdító kampányuk tapasztalatai alapján – azt nyilatkozta, hogy becsléseik szerint a vajdasági magyarság lélekszáma még mindig közelebb áll a 250 ezerhez, mint a 200 ezerhez – igaz nem sokan osztják az optimizmusát. Legutóbb 2011-ben volt népszámlálás Szerbiában, akkor 253.899 vajdasági magyart regisztráltak, de az azóta eltelt több mint tíz évben tömegesen hagyták el a szülőföldjüket az egyszerűsített honosítási eljárással magyar állampolgársághoz és EU-s útlevélhez jutó vajdasági magyarok.
Március 18-án, miután a Szabad Magyar Szó – olvasói visszajelzések alapján – megírta, hogy a CMH aktivistái helyett pártaktivisták kézbesítik a levélcsomagokat, Pásztor egy a Magyar Szó napilapnak adott interjúban letagadta ezt: „Nem tudom, hogy honnan veszi ezt, vagy honnan veszik azok, akik azt állítják, hogy a VMSZ aktivistái hordozgatják a borítékokat. Ez félreértés.” Sőt, megpróbálta elbagatellizálni a kézbesítők kérdését, szerinte ugyanis harmadlagos kérdés, hogy ki viszi a borítékokat, probléma az volna, ha a borítékok nem érkeznének meg oda, ahová kellene. Mint magyarázta, arról van tudomása, hogy a posta a munka egy részének elvégzéséhez szerződés alapján külsős segítséget alkalmazott.
Korábban már a Magyar Szó is megírta, hogy Pásztor a sajtótájékoztatóján kihangsúlyozta: „A jövő hét elejétől megközelítőleg ezer aktivistánk járja a terepet. Nem a szavazásban szeretnénk segíteni az embereknek, erről mindenki maga dönt, hanem abban, hogy érvényes szavazatokat adjanak át”. Nem csoda hát, ha az egyszerű hírfogyasztó összezavarodik, és nem tudja, kinek a nevében szól a királyi többes, amikor Pásztor azt mondja: „ezer aktivistánk járja a terepet”, hiszen a vajdasági CMH irodahálózat is több szálon kötődik a VMSZ-hez. Hogy csak a legkézenfekvőbbeket említsük:
jogi személyiségként a CMH az egyik alapító tagja a Prosperitati Alapítványnak, amelynek pártkötődéséről korábban itt írtunk. A CMH törvényes képviselője, Dudás Károly pedig egyben a VMSZ által alapított Bíró Károly Alapítvány a törvényes képviselője is.
A CMH-t egyébként azért hozták létre, hogy segítse a magyarországi adminisztráció útvesztőiben tévelygő vajdasági magyarokat, de hozzájuk lehet fordulni egyebek mellett a felsőoktatási intézményekre vonatkozó tájékoztatás, az ösztöndíjigénylések és a magyar állampolgársági kérelem lebonyolítása kapcsán is. Közérdekű adatigénylést kezdeményeztünk, betekintéssel a CMH és a Miniszterelnökség közötti szerződésekbe. Eszerint a CMH 2017-ben 70 millió forint (21,6 millió dinár, vagyis 185 ezer euró) értékben szerződött az egyszerűsített honosítási program megvalósításával összefüggő feladatok ellátására. Külön forrásból – a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-n keresztül – finanszírozzák a CMH olyan egyéb tevékenységeit, mint amilyen a falugondnok szolgálat vagy az oktatási-nevelési támogatás.
Mint azt a szerződésben írták: „Kiemelt hangsúlyt kívánunk fektetni a terepi munkára. (…) A fentiekben felsorolt tevékenységek a vajdasági magyarság segítése, megmaradása, érvényesülése érdekében történik.” A 70 milliós támogatás csaknem 70%-át személyi juttatásokra fordították, a fennmaradt 30%-ot pedig részben reklámra és propagandára, részben szolgáltatói kiadásokra költötték.
A betekintés alkalmával szerettük volna látni a következő évekre vonatkozó kimutatásokat, vagy más módosításokat, szerződéseket is, amelyekből esetleg kiolvasható lett volna, pontosan miből áll a CMH magyar állam által támogatott tevékenysége, ám azokat egyszerűen nem készítették elő számunkra, érdeklődésünkre pedig csak azt ismételgették, hogy „Ennyi irat áll rendelkezésre az adatigényléssel összefüggésben”.
Pásztor Bálint és Pásztor István is a Szerbiai Posta közhasznú vállalathoz irányította a kétkedőket. Mi is így tettünk, a Posta azonban közérdekű adatigénylésünkre, a titoktartási törvényre hivatkozva, kitérő választ adott.
A Szerbiai Posta válasza teljes terjedelmében itt olvasható. Mivel megtagadták a válaszadást, panasszal éltünk az adatvédelmi biztosnál. Hasonló falakba ütközött a Szabad Magyar Szó is.
A 2022-ES ORSZÁGGYŰLÉSI VÁLASZTÁSTANULSÁGAI
Az, hogy a Szerbiai Posta Kht. külső segítséget alkalmazott a levélcsomagok kézbesítésénél, nemcsak arra mutat rá, hogy a közvetítők a választások tisztaságát befolyásolhatják, hanem arra is, hogy Szerbiában ilyen erővel gyakorlatilag bárkinek kiadhatók az olyan, személyes adataink, mint a név és a lakcím.
A levélszavazatok kézbesítése kapcsán a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB) március 18-án kifogást emelt a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) képviseletében eljáró ügyvéd, illetve március 30-a és április 1-je között további tizenhat személy. Valamennyiük keresetét elutasította az NVB. Az MKKP ezért Magyarország legfőbb bírósági szervéhez, a Kúriához fordult, ám az helybenhagyta az NVB korábbi határozatát, mely szerint az NVI nem sértette meg a beadványozó által megjelölt rendelkezéseket, olyan utánkövetési kötelezettsége pedig, amellyel ellenőriznie kellett volna, hogy a Szerb Posta Kht. a rá vonatkozó szabályoknak megfelelően jár-e el, nincs.
Ugyanakkor nem mehetünk el szó nélkül amellett sem, hogy a nem kormánypárti szereplőket a kampányidőszakban – meg úgy általában – szinte csak a Magyar Televízió és társai negatív propagandáján keresztül láthatta a vajdasági magyar választópolgár. Az ellenzéki képviselőknek azon a néhány vajdasági látogatáson kívül – amelyen egyedül Márki-Zay Péter és Cseh Katalin mutatott érdeklődést a vajdasági magyarok iránt – nem sikerült megszólítani a vajdasági magyar bizonytalan szavazókat vagy ellenzéki gondolkodókat, és nem is tettek különösebb erőfeszítéseket annak érdekében, hogy legyenek határon túli választási megfigyelőik, vagy egyáltalán a maguk szemével győződjenek meg a választások tisztaságáról.
Ez az anyag az Investigative Journalism for Europe (IJ4EU) alap támogatásával készült.
A cikk eredetileg az Autonómia portálon jelent meg 2022. április 14-én.
