Szabadkán is vett egy ingatlant a Kárpát-medencében vásárolgató alapítvány

A Manevi Zrt. szabadkai épületének homlokzata.
A Manevi Zrt. szabadkai épületének homlokzata. Forrás: Átlátszó Vajdaság

A magyar kormány által 2021-ben létrehozott Közép-európai Épített Örökség Megőrzéséért Alapítvány szerbiai leányvállalata 2021 végén megvette az Osztrák-Magyar Bank egykori épületét Szabadka központjában. A magyar állam támogatásával felújított zsinagóga szomszédságában álló műemlékkel együtt már 25 külföldi ingatlanról tudunk, ami a Szijjártó emberei által vezetett alapítvány tulajdonában van. Egyik beszerzést sem jelentették be itthon, csak a helyi adatbázisokból és hírekből derült rájuk fény. 

Az Átlátszó több cikkben foglalkozott már a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvánnyal (KEÉÖMA), amit 2021 tavaszán jegyeztek be a bíróságon. A KEÉÖMA indulásnak két (korábban) állami vállalatot, a Manevi Zrt.-t és a Comitatus-Energia Zrt.-t (s velük összesen 15,8 milliárd forintnyi vagyont) kapott ajándékba a kormánytól, a két cégnek pedig akkor már volt 4 külföldi ingatlana. Azóta pedig különböző helyi leányvállalatokon keresztül vettek még egy csomó épületet, főleg Romániában és Szlovákiában. 

A KEÉÖMA is a 33 darab, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány (KEKVA) egyike. Ez azt jelenti, hogy az állam nem szólhat bele, hogy mit kezd a KEÉÖMA a nekiadott (korábban) állami vagyonnal, nem is kérheti tőle azt vissza, és nem szüntetheti meg az alapítványt, ha elégedetlen a működésével. Az alapítványnak nincs honlapja, se e-mailes vagy telefonos elérhetősége. 

Vezetői – ahogy a többi kekvának is – masszívan kormányközeli emberek: a kuratórium elnöke Magyar Levente, aki egyben a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára és Szijjártó Péter külügyminiszter helyettese, valamint frankofón ügyekért felelős miniszteri biztos. A kuratórium tagjai: Kiss-Parciu Péter (Regionális és Határ Menti Gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkár a külügyben), Pacsay-Tommassich Orsolya Mária (a Külgazdasági és Külügyminisztérium Magyar Diplomáciai Akadémiáért és a Stipendium Hungaricum Programért felelős korábbi államtitkára), valamint Jákli Gergely (az Eximbank korábbi vezérigazgatója, 2022. szeptembertől a Paks II. Zrt. vezetője) és Virág Zsolt (a Nemzeti Kastélyprogram és a Nemzeti Várprogram miniszteri biztosa 2016-2022 között). 

Az Átlátszó legutóbb tavaly júniusban írt az alapítványról annak kapcsán, hogy kiderült: szlovákiai leányvállalata kastélyt, barokk kúriát, polgárházat és várromot is vett a fürdőház, kolostor és egyéb épületek mellé. 

Kastélyt és várromot is vett Szlovákiában a Szíjjártó embereivel kitömött alapítvány | atlatszo.hu

Akkor készített térképünket kiegészítettük a most kiderült, jelen cikkben szereplő új szerzeményekkel. Ezekkel és az áprilisban megvett komárnoi Poliklinikával együtt már összesen 24 ingatlanról tudunk négy országban: Szlovákiában 13, Romániában 8, Szlovéniában 2 és Horvátországban 1 van a Közép-Európai Épített Örökség Megőrzéséért Alapítvány valamelyik entitásának birtokában jelenlegi ismereteink szerint.

Szerbiai terjeszkedés

2021 őszén a szlovákiai Ján Kuciak Oknyomozó Központ (ICJK) mutatta be, hogy a KEÉÖMA délen is terjeszkedik: az alapítvány tulajdonában lévő magyar Manevi Zrt. 2021 tavaszán bejegyezte Szerbiában a MANEVI Ingatlanfejlesztő d.o.o. nevű leányvállalatát. 

A Manevi Zrt. szerbiai leányvállalatát MANEVI Ingatlanfejlesztő d.o.o. Novi Sad néven regisztrálták.
A Manevi Zrt. szerbiai leányvállalatát MANEVI Ingatlanfejlesztő d.o.o. néven regisztrálták. Forrás: APR

A Manevi Zrt. szerbiai leánycégét 2021. 04. 06-án regisztrálták a szerbiai Gazdasági Társaságok Nyilvántartásában (Agencija za privredne registre – APR). Székhelyét Vajdaság Autonóm Tartomány székvárosában, Újvidéken jegyezték be. A cég fő tevékenysége szerint épületépítési projekt szervezésével foglalkozik. Igazgatója és törvényes képviselője kezdetben a vajdasági származású Oláh Zsanett volt, aki 2015 és 2018 között az állami tulajdonban lévő Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. vezérigazgatója volt, majd a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó tiszapüspöki Kall Ingredients-csoport igazgatója, 2021-től pedig a magyarországi Manevi Zrt. képviselője volt tavaly szeptemberig.

2022 októberétől a magyar, decembertől pedig a szerb Manevi-cégnek is Dr. Kővári Dénes az ügyvezetője. Kővári korábban 2019 decemberétől 2021 áprilisáig már volt a Manevi Zrt. vezérigazgatója, előtte pedig több más magyar állami vállalatnál is dolgozott. Nem mellékesen pedig 2020 októbere óta ő a KEÉÖMA tulajdonában lévő másik cég, a Comitatus-Energia Zrt. vezérigazgatója is.

Két állami céggel négy drága külföldi ingatlant adott egy alapítványnak a kormány | atlatszo.hu

Bár a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványról szóló törvény tavaly született, a szervezet létrejötte sokáig húzódott: alapító okirata 2021 februárjában kelt, és 2021 márciusában jegyezte be a bíróság. A Fővárosi Törvényszék bejegyző végzése azt is tartalmazza, hogy az állam összesen 15,8 milliárd forintnyi vagyont ajándékozott az alapítványnak.

Az Átlátszó már 2021 végén megtalálta a szerbiai cégadatbázisban, hogy a Manevi Zrt. tőkeemelést hajtott végre a szerb leánycégnél, ami alapján a lap arra tippelt, hogy „egy tervezett közelgő vásárlás indokolta a tőkeemelést”. A MANEVI Ingatlanfejlesztő d.o.o. 2021. október 19-én kérte a korábban 1000 dinárra (akkori árfolyamon kb. 3000 forint) bejegyzett törzstőke megemelését, ám ezt – formai okokra hivatkozva – kétszer is elutasították.

A tőkeemelésre vonatkozó kérelmet végül 2021. 11. 16-án hagyták jóvá, ennek értelmében a Manevi Zrt. a minimális 1.000 dinárról 399.668.513,48 dinárral (kb. 3,4 millió euró, vagyis kb. 1,2 milliárd forint) növelte a szerb leányvállalat vagyonát. Az Átlátszó Vajdaság kiderítette, hogy az összegen még abban az évben megvásárolták a – Kárpát-medencében már erősen terjeszkedő – KEÉÖMA első szerbiai ingatlanát.

A Manevi Ingatlanfejlesztő d.o.o. tőkeemeléséről szóló bejegyzés.
A Manevi Ingatlanfejlesztő d.o.o. tőkeemeléséről szóló bejegyzés. Forrás: APR

Szabadkai műemléket vettek

A szóban forgó épület Szabadka szűk központjában, a városházától alig 300 méterre található, a Városi Múzeummal szemben, a Zsinagóga közvetlen szomszédságában. Az ingatlan még a monarchia idején, eredetileg az Osztrák-Magyar Bank szabadkai fiókintézeteként épült 1901-ben, Raichle J. Ferenc építész tervei alapján.

Az egykori Osztrák-Magyar Bank épülete háttérben a zsinagógával.
Az egykori Osztrák-Magyar Bank épülete háttérben a zsinagógával. Forrás: A szerző felvétele

A kétszintes saroképület homlokzata a bécsi szecesszió stílusjegyeit hordozza magán, a díszítő motívumok pedig hűen tükrözik az épület rendeltetését. Felfedezhető rajta Merkúr – a kereskedők és tolvajok istenének – maszkja; a napraforgó mint a gazdagság és bőség jelképe; a kulcs, amely biztonságot és diszkréciót jelent; valamint a szfinxet formáló kilincsek, amelyek azt sugallják, hogy azok az ajtók mögött rejtve maradnak a titkok. 

Az egykori Osztrák-Magyar Bank épületének bejáratán számos szimbólum ismerhető fel.
Az épület bejáratán számos szimbólum fedezhető fel. Forrás: A szerző felvétele

Az épületet az első világháború utáni impériumváltáskor, 1921-ben átadták a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság Nemzeti Bankjának. A második világháború utáni Jugoszláviában pedig államosították azt, és a Fidelinka kenyérgyárhoz került, itt kapott helyet az igazgatóság, valamint itt végezték az adminisztrációt.

A Fidelinka tulajdonát – akárcsak a legtöbb államosított, majd privatizált nagyvállalat ingó- és ingatlanvagyonát – csődeljárás során értékesítették, ekkor szerezte meg az addigra már teljesen lelakott és elértéktelenedett épületet a szabadkai SMB-Gradnja építőipari vállalat, amely 2015-ben – a műemlékvédelmi előírásokkal összhangban – felújította a homlokzatát. Mivel azonban sehogyan sem tudott magának kedvezőbb parkolási lehetőséget kilobbizni, végül elállt az épület hasznosításától. 

Közel 3 millió eurót fizethettek érte

Nyilvánosan ugyan nem hirdették meg, de az ingatlanpiacon jártasabbak körében azért lehetett tudni, hogy a vállalat megválna az ingatlantól, és azt is, hogy 750 ezer euróra becsülték az értékét.  Hasonló véleményen volt egy másik, építőipari forrásunk is, aki szerint „600 ezer euróért ajándék, 1 millióért viszont már drága lenne” az egykori Osztrák-Magyar Bank épülete, tehát a reális értéke valahol a kettő között mozog.

Ehhez képest 2,9 millió euró volt a vételár.

Erről árulkodik a Manevi Ingatlanfejlesztő d.o.o. 2021-es év végi elszámolása, amely szerint a tőkeemeléssel bejegyzett vagyonának legnagyobb része immár ingatlanvagyonnak minősül. Az APR oldalán nyilvánosan elérhető kimutatás szerint a cég 339.833.000 RSD (kb. 2,9 millió euró, vagyis kb. 1 milliárd forint) állandó, ingatlanban kifejezhető tulajdonnal rendelkezik. A Köztársasági Geodéziai Intézet kataszteri adatai szerint pedig ez a Manevi egyetlen ingatlantulajdona Szerbiában.

Az ingatlan Szabadkán, a Dimitrije Tucović utca 15. szám alatt található, egy 783 mterületű telken, amelyen egy 615 m2 alapterületű, kétszintes családi lakóépületként bejegyzett építmény, egy 7 m2-es melléképület és 170 m2 (nem beépített) udvari rész van. A kataszteri lapon hivatalosan egy 606 m2-es ingatlan van bejegyezve, a fennmaradó 9 m2-ről pedig egy 2012-es bejegyzés árulkodik, amely szerint a lakóépület egyes részei a szomszédos telkeken találhatók. 

Atlatszo_Vajdasag_Manevi_ingatlan_Google_Maps
Az ingatlan a zsinagóga közvetlen szomszédságában és a Városházától mindössze pár percre található. Forrás: Google Maps

Ennek a szokatlan eloszlásnak mindössze adminisztratív oka van: a közterületek, vagyis a saroképületet övező utcák szélességét úgy határozták meg, hogy az épület az utcafront kb. 56 méteres hosszúságában 16 cm széles területen elfoglalja a járdát. Az egykori Osztrák-Magyar Bank épületét műemlékké nyilvánították, az erről szóló bejegyzést 2012. 11. 27-én rögzítették a kataszteri lapon. 

Mai állapotában az épület egyelőre nem kulcsrakész – legalábbis erre utalnak a bedeszkázott ablakok –, de Szabadkán még így is ez az egyetlen olyan műemléki értékkel bíró ingatlan, amely elfogadható állapotban van, és kellően reprezentatív ahhoz, hogy a Manevi portfólióját erősítse. 

Osztrák-Magyar Bank ART NOUVEAU

A 19. század végén Rajhl Ferenc építész részt vett az Osztrák-Magyar Bank Szabadka ágának tervezésében. 1901-ben egy szögletes, kétszintes épület épült ma Dimitri Tucović nevű utcában.

Bevásárolták magukat a zsinagóga kertjébe

A szabadkai zsinagóga Európa második legnagyobb zsinagógája a Budapesten található Dohány utcai Zsinagóga után. Az épületet a magyar szecesszió jegyében tervezte Jakab Dezső és Komor Marcell műépítész 1899-ben, eredetileg a Szegedi Zsidó Hitközség tervpályázatára, de a zsűri egy másik terv mellett tette le a voksát. Néhányat – köztük a Jakab-Komor tervet – eladásra kínálták, és a Szabadkai Zsidó Hitközség egyből lecsapott rá, majd 1902-ben már át is adták a város új szecessziós ékkövét. Ugyanennek a tervezőpárosnak a nevéhez fűződik egyébként a szabadkai Városháza, valamint a palicsi Víztorony, a Vigadó, a Zenepavilon és a Női strand épülete, amelyek a szabadkai szecessziós építészeti kultúrkincs legjelentősebb épületei közé tartoznak. 

A szabadkai zsinagóga az 1900-as évek elején.
A szabadkai zsinagóga az 1900-as évek elején. Forrás: Wikipedia

A többezres lélekszámú szabadkai zsidóságot megtizedelte a második világháború, a visszatérők pedig nem tudták már fenntartani az épületet, ezért a gyülekezet 1979-ben Szabadka városának ajándékozta az épületet, abban a reményben, hogy a város idővel felújítja azt. Az építkezésből azonban semmi sem lett, 1985-től néhány évig színházi előadásokat és koncerteket tartottak az épületben, de 1988-tól teljesen romlásnak indult az állapota. Az UNESCO 1989-ben javasolta, hogy nyilvánítsák a világ kulturális örökségének részévé. 1990-ben Szerbia kiemelt jelentőségű épületei közé sorolták.

Évekig a világ tíz legveszélyeztetettebb zsinagógája között említették, 2014-ben pedig bekerült az Europa Nostra örökségvédelmi szervezet 7 legveszélyeztetettebb épülete közé, hogy ezzel is a felújítás szükségességére hívják fel a figyelmet. Az épületfelújítási munkálatok a 2010-es évek elején kezdődtek. Apránként, magánadományokból megújult egy-egy vitrázs, valamint városi költségvetésből, illetve különböző pályázati forrásokból megkezdték a külső homlokzatok felújítását is. 2014-re már csak az északi homlokzat, illetve a belső tér felújítása maradt hátra. 

A zsinagóga felújítását a magyar kormány támogatta

Amikor Orbán Viktor miniszterelnök a 2014-es kampánya során, márciusban Szabadkán járt, a holokauszt-emlékév alkalmából tiszteletét tette a zsinagóga udvarában található, holokauszt áldozatoknak emelt emlékműnél is. A nap folyamán megbeszélést folytatott Szabados Róberttel, a szabadkai zsidó hitközség elnökével, aki a látogatás után az MTI-nek nyilatkozva elmondta, hogy a magyar állam 100 millió forintot ajánlott fel a szabadkai zsinagóga belső terének felújítására. Majd 2015 februárjában, ugyancsak Szabados jelentette be az MTI-nek, hogy

a magyar kormány a korábban ígért összeg ötszörösével, félmilliárd forinttal támogatja az épület belső terének felújítását.

Szabados szerint ebből az összegből legfeljebb két éven belül befejeződhetnek a belső felújítás munkálatai, illetve rendbe hozhatják a zsinagóga udvarát. Az utolsó, északi homlokzat felújításának költségeit a szabadkai önkormányzat biztosította. 

A támogatást a vajdasági magyarság kisebbségi önkormányzatán, a Magyar Nemzeti Tanácson (MNT) keresztül folyósította a magyar kormány, amivel egyúttal biztosította, hogy az MNT megkerülhetetlen tényező legyen az épület további, szakrális, kulturális és turisztikai célú hasznosítása során. Erről a szabadkai Városi Képviselő-testület 2015. március 2-án határozatban döntött, majd március 25-én háromoldalú szerződésben rögzítette, hogy a zsidó hitközség és a szabadkai önkormányzat mellett – koordinátori, illetve felügyelő szervként – az MNT is helyet kapjon az épületet üzemeltető zsinagóga Alapítvány igazgató bizottságban, és határozatlan időre, de legalább 99 évre díjmentesen használhassa az épületet. 

A felújított szabadkai zsinagógát végül 2018. március 26-án adták át, az épület avatóünnepségén Orbán Viktor miniszterelnök személyesen is részt vett

A felújított zsinagóga átadása Szabadkán. | A felújított zsinagóga átadása Szabadkán // Inauguration of the renewed synagogue in Subotica. | By Orbán Viktor | Facebook

276K views, 6.2K likes, 235 loves, 1.5K comments, 1.5K shares, Facebook Watch Videos from Orbán Viktor: A felújított zsinagóga átadása Szabadkán // Inauguration of the renewed synagogue in Subotica.

A MANEVI Ingatlanfejlesztő d.o.o. által megvásárolt Osztrák-Magyar Bank saroképületétől balra most a Szabadkai Zsidó Hitközség, jobbról pedig a zsinagóga található, vagyis ezzel az ingatlannal a Manevi gyakorlatilag bevásárolta magát a magyar kormány támogatásával felújított zsinagóga kertjébe. 

Közreműködött: Erdélyi Katalin Átlátszó.hu

Gyurkovics Virág
About Gyurkovics Virág 30 Articles
Gyurkovics Virág 1987-ben született Szabadkán. Újságírói pályáját 2009-ben a Vajdaság Ma hírportálnál kezdte. 2012-től a Hét Nap hetilap újságírója, 2014-től a művelődési rovat szerkesztője. 2017-től szabadúszó újságíróként közölte publicisztikáit és tényfeltáró cikkeit a többi között az Átlátszó, az Átlátszó Erdély, a KRIK, a CINS, az Autonómia, a Dunszt és a Napunk online felületein, valamint a Családi Kör hetilap hasábjain. 2023-ban elindította az Átlátszó Vajdaságot. A Vajdasági Független Újságírók Egyesületének (NDNV) a tagja.